erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1464. március 29. Hunyadi Mátyás királlyá koronázása Székesfehérváron

1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490) Székesfehérváron, ezzel a szokásjog szerint is legitimmé téve uralmát.

 

Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. Legfőbb koronázási ékszerünk még 1440-ben került el Visegrádról, amikor I. Habsburg Albert halála után Jagelló Ulászló (ur. 1440-1444), és a csecsemő V. László (ur. 1453-1457) nevében az özvegy Luxemburgi Erzsébet küzdöttek a főhatalomért.

A rivalizálás során a királyné udvarhölgye, Kottanner Jánosné Wolfram Ilona egy vánkosba rejtve ellopta a Szent Koronát, a háború azonban végül I. Ulászló javára dőlt el, így a királyi jelvényt birtokló Erzsébet és pártja Habsburg III. Frigyes császárhoz (ur. 1440-1493), Albert utódjához menekült. I. Ulászló aztán 1444-ben, a várnai csatában elhunyt, V. László pedig 1445-től Hunyadi János kormányzó révén, majd 1453-as nagykorúsítása után ténylegesen is az ország ura lett, ennek ellenére a Szent Korona nem került vissza Visegrádra.

V. László maga is Bécsben töltötte uralkodása nagy részét, miközben a koronát „megőrző” III. Frigyes próbált minél nagyobb befolyást nyerni a fiatal király nevelésében és az ország ügyeiben. Nem véletlen, hogy V. László halálakor sokan őt vádolták mérgezéssel, az elhunyt király rokonaként ugyanis jogot formálhatott a magyar trónra, esélyeit pedig a Szent Korona jelentősen növelte. A Jagelló és Habsburg aspiránsok ellenében azonban Hunyadi Mátyás lett a király, akinek csapatai 1458-ban a Németújváron megkoronázott III. Frigyes támogatóit kétszer is megverték.

1461-ben a császár újabb kísérletet tett a magyar trón megszerzésére, ám Podjebrád György, Mátyás apósa, a cseh rendek által kiállított sereggel Bécsig vonult, Frigyes tárgyalásra kényszerült. Erre 1463-ban Bécsújhelyen került sor, ahol Mátyás kedvező pozíciója ellenére nagy árat fizetett a koronáért: a 80 000 aranyforintos váltságdíjon túl vállalta, hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg, a Habsburg-dinasztia örökli trónját.

Mivel a király az egyezmény idején legfeljebb 23 esztendős volt (születési dátumát eddig nem sikerült egyértelműen megállapítani), erre kevés esély mutatkozott, ráadásul felesége, Podjebrád Katalin várandós volt. Az anya és újszülött fia azonban nem sokkal a koronázás előtt gyermekágyi lázban elhunytak, Hunyadi második felesége, Aragóniai Beatrix pedig valószínűleg meddő volt, így Mátyásnak 1490-ben bekövetkező haláláig csak egy házasságon kívüli fia, Corvin János született, ám az ő öröklését nem tudta biztosítani.

Hunyadi egész életében arra törekedett, hogy a Habsburgok pozíciót megszerezze, ám ez végül fordítva alakult, annak ellenére is, hogy a bécsújhelyi szerződést halála után nem tartották be. A császári dinasztia végül az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés révén, 1527-ben tudta megszerezni a magyar trónt.

 Szerző: Tarján M. Tamás

 

rubicon.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog