erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1351. december 11. Nagy Lajos király kihirdeti az ősiség törvényét

1351. december 11-én hirdette ki Budán Nagy Lajos magyar király (ur. 1342-1382) az ősiség törvényét, mely – az Aranybulla rendelkezéseit felülbírálva – a földbirtokok feletti rendelkezést szigorú korlátok közé szorította. A magyar birtokrendszert konzerváló jogszabály egészen 1848-ig érvényben maradt, ezáltal a reformkorban – a sarkalatos nemesi jogokkal párosulva – áthatolhatatlan akadályt képezett a polgári átalakulás előtt.

1848. december 7. Bem veszi át az erdélyi hadsereg irányítását

„Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszuálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga.”
(Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg)

1848. december 7-én érkezett meg az egykori fejedelemség területéről kiszorult, Csucsán állomásozó erdélyi hadsereghez Bem József, a magyar szabadságharc egyik legtehetségesebb tábornoka. Bem a parancsnokság átvétele után szinte csodát művelt katonáival, ugyanis bravúros módon néhány hónap alatt kiszorította a császáriakat Erdélyből, majd – manőverező taktikájával – hosszú ideig a nyár közepén betörő orosz intervenciós erőket is feltartóztatta.

1305. december 6. Ottó magyar király koronázása

„Valóban csodálatos, és el nem hallgatható csoda! Mert mit is értsek azon, hogy a korona leesett – ha nem azt, hogy az a herceg nem viselhette élete végéig ezt a koronát […] És mit jelent az, hogy senki sem találta meg, csak azok, akik vitték – ha nem azt, hogy Pannonia nem veszítheti el angyal adta koronáját.”
(Részlet a Képes Krónikából)

1204. november 30. Imre magyar király halála

1204. november 30-án hunyt el Imre magyar király (ur. 1196-1204), III. Béla (ur. 1172-1196) idősebbik fia, aki nyolc esztendeig ült hazánk trónján. Az uralkodó országlása elsősorban az öccse, András által támasztott trónviszályról vált nevezetessé, mely Imre, majd gyermeke, III. László (ur. 1204-1205) korai halála miatt végül az ifjabbik testvér győzelmével zárult.

1940. november 27. A román Vasgárda lemészárolja politikai ellenségeit


A szárazajtai vérengzés emlékműve. 
1944. szeptember 26-án egy 30-35 főnyi különítmény Olteanu vezetése alatt Szárazajtán lőfegyverrel és baltával lemészárolt 13 székely lakost, majd mintegy hetven férfit hurcoltak el haláltáborba.

„Akasztófákat emelünk, mert nagyon elszaporodtak a gonosztevők,
Tegnap még oroszlánként harcoltunk, ma az uzsorások nyúznak,
Élve keresztre feszítjük azokat, akik eladják a földünket,
Hadd körözzék őket a hollók, és verje őket az eső és a szél.”

(Vasgárdista vers 1927-ből)

1940. november 27-én álltak bosszút a vasgárdisták azokon a román politikusokon és tisztviselőkön, akik a korábbi években üldözték, és számos esetben halállal büntették a mozgalom tagjait. A „legionáriusok” a kora hajnali órákban több mint 60 személlyel végeztek a Bukarest közelében található jilavai börtönben, később pedig Nicolae Iorga egykori kormányfőt, valamint Virgil Madgearu korábbi minisztert is meggyilkolták. Bár a mészárlást feltehetően nem a Vasgárda vezetője, Horia Sima rendelte el, annak hatására a Romániát szeptember óta diktátorként kormányzó Ion Antonescu úgy döntött, eltávolítja a hatalom közeléből a paramilitáris szervezetet.

1457. november 23. V. László király halála


V. László követei leánynézőben VII. Károly franczia király udvaránál. Brožik Venczel festménye 

„Állj meg, boszú, megállj:
Cseh földön ül a rab;
Cseh földben a király,
Mindég is ott marad,
De visszajő a rab…!”
(Arany János: V. László)

1457. november 23-án, Prágában fejezte be rövid életét V. (Utószülött) László magyar király (ur. 1453-1457), Albert (ur. 1437-1439) és Luxemburgi Erzsébet királyné gyermeke. László, aki Magyarország mellett Csehország trónját és az osztrák hercegi címet is birtokolta, élete nagy részét külföldön – elsősorban Bécsben –, III. Frigyes császár (ur. 1440-1493) és a Garai-Cillei liga befolyása alatt töltötte, korai halála miatt pedig önálló kormányzásra sohasem nyílt lehetősége.

1856. november 20. | Bolyai Farkas halála

1856. november 20-án hunyt el Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus, ezen tudomány hazai művelésének megalapozója, akit a párhuzamosság tétele és a sokszögek kapcsán folytatott kutatásai nyomán a nemeuklideszi geometria egyik előfutárának is tartanak. Bolyai, aki korszakalkotó jelentőségű művei mellett – fia, János személyében – egy zseniális tudóst is adott a matematika számára, igazi polihisztorként kémiát és fizikát is oktatott, miközben többek között növénytermesztéssel, irodalommal, zenével és gyógyászattal is foglalkozott.

1919. november 16.; Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.”
(Horthy Miklós, 1919. november 16.)

1919. november 16-án vonult be Budapestre az általa szervezett Nemzeti Hadsereg élén Horthy Miklós, a proletárdiktatúrát felváltó ellenforradalmi rendszer „erős embere.” Az admirális érkezése – mely esemény pontosan a Károlyi-féle népköztársaság kikiáltásának évfordulójára esett – egy új, negyedszázados korszak kezdetét jelezte, melynek szimbóluma – kormányzói minőségben – éppen maga Horthy lett.

1629. november 15.; Bethlen Gábor halála


„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)

1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített államocska történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres „aranykorába.”

Az 1834-es kézdivásárhelyi nagy tűzvészről


Kézdivásárhely a 20. század eleje

Erdélyben 23 év után, 1834 májusában egybehívták az Országgyűlést. Kézdivásárhelyen Szotyori József főbíró, Kováts Dániel főjegyző, Fülöp Sámuel orátor és Balogh Pál javaslatára az Országgyűlés küldötteinek Török István ügyvédet és Jancsó Jánost választották.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog