erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

2017. május 31-én este 7-
kor rendkívüli koncert lesz
marosvásárhelyi Kultúrpalota 800
fős nagytermében, ahol két
világklasszis magyarországi
hangszeres szólista, Baráti Kristóf
és Várdai
István
 Antonín Dvořák a-moll
hegedű- és h-moll csellóversenyét
fogják megszólaltatni a helyi
filharmonikusokkal, 



„Rettenetes kopjatörés és erős harcz tartaték mindkét részrül, úgy hogy noha a törökök közel négyannyi számmal is lévén… a mieink a harczhelyről kimozdulni nem akarának és mind a két részrül nagy sokan hullanának. De végre a mieinknek jobb szárnya, akiben a székely atyafiak is volnának, meghanyatlani és nagyon is hátat adni kezdett vala […] itt is a török seregek nekifelesedvén, azon szárnyon is újabban derekasan megnyomaték és ugyan meg is futamtaték a székelység föl a völgyen Oláhfenes felé, úgy többször meg sem fordíttathatnék.”
(Részlet Szalárdi János beszámolójából)

Bővebben: 1660. május 22. A szászfenesi csata



1848. május 16-án adta ki gróf Batthyány Lajos felelős miniszterelnök és Baldacci Manó ezredes a Magyar Honvédség felállítására vonatkozó hirdetményét.

Bővebben: 1848. május 16. A Batthyány-kormány megalapítja a magyar honvédsereget



„…minden rendű igaz magyarokat hazafiuságokra intjük, kénszerítjük s kérjük, hogy az mint már Isten némelyeknek szíveket az hazáért felgerjesztette s egybenhozta: úgy ki-ki édes hazája s nemzete, szabadsága mellett az Isten s törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó, zaklató, portióztató, adóztató, nemesi szabadságunkat rongáló, igaz régi törvényeinket, jussainkat megvető, jószágainkat hatalmasan foglaló és fogyató, becsületünket tapodó, sónkat, kenyerünket elvevő s életünken uralkodó s kegyetlenkedő birodalom ellen fogjon fegyvert…”
(Részlet a brezáni kiáltvány szövegéből)

Bővebben: 1703. május 12. Rákóczi és Bercsényi kiadja a brezáni kiáltványt



1530. május 8-án hunyt el Dévény várában ecsedi Báthory István nádor, a Jagelló-dinasztia és a kettészakadt ország korának egyik legbefolyásosabb oligarchája.

Bővebben: 1530. május 8. Báthory István nádor halála



„Békeszerető ember volt, hadakban, csatákban nem volt szerencséje.”
(A Képes Krónika IV. Béláról)

1270. május 3-án, 34 esztendőnyi országlás után hunyt el IV. Béla király (ur. 1235-1270), a „második honalapító”, aki az 1241-42. évi mongol pusztítás után hallatlan energiával építette újjá Magyarországot.

Bővebben: 1270. május 3. | IV. Béla király, a „második honalapító” halála


A magyar térképtörténet talán leghíresebb darabja az a hatalmas etnikai térkép, ami a trianoni békeszerződésen lett volna a magyar delegáció csodafegyvere. A magyar térképek önhibájukon kívül csődöt mondtak, a győztesek szempontjai erősebbek voltak a valós nemzetiségi viszonyoknál. A Bátky Zsigond és Kogutowicz Károly által tervezett térkép eredeti példánya csak a közelmúltban, majdnem száz év után került elő. A térkép digitalizálva, georeferálva most már interneten is böngészhető.

Bővebben: Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető



1576. május 1-jén koronázták Krakkóban Lengyelország királyává Báthory István erdélyi fejedelmet, a török uralom alá került országrészt először felvirágoztató uralkodót.

Bővebben: 1576. május 1. Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák



Országház - nyugati homlokzat: III. Béla - Budapest 1196. április 23-án hunyt el III. Béla, a 12. század végi Magyarországot felvirágoztató uralkodó, az Árpád-ház egyik legnagyobb formátumú királya.

Bővebben: 1196. április 23. ; III. Béla király halála



Wesselényi Miklós1850. április 21-én, 51 esztendős korában fejezte be életét báró Wesselényi Miklós erdélyi arisztokrata és földbirtokos, a főrendi ház és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az „árvízi hajós”.

Bővebben: 1850. április 21. ; Báró Wesselényi Miklós halála



Szemelvények Gidó Csaba tanulmányából "Az 1902-es tusnádi székely kongresszus és a székely kivándorlás kérdése" a teljes szöveg itt olvasható

Székelyföld a történelem folyamán egy sajátos gazdasági, társadalmi és kulturális entitást képezett a Kárpát-medencében. A XIX. században a székely gazdasági és társadalmi élet válságos időszakba érkezett. Székelyföld mind etnikai, mind földrajzi szempontból egy elszigetelt térséget alkotott Erdély keleti határvidékén, körülvéve románok és szászok lakta területekkel.

Bővebben: Az 1902-es tusnádi székely kongresszus és a székely kivándorlás kérdése

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog