erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1594. május 30. ; Balassi Bálint halála

„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?”
(Balassi Bálint: Egy katonaének)

1594. május 30-án hunyt el Balassi Bálint, a magyar nyelvű irodalom első jelentős alakja, a hazai reneszánsz kiemelkedő alkotója. A szerelmes verseiről, „Istenes” költeményeiről és katonaénekeiről egyaránt híres, kalandos életű költő Esztergom alatt, az ostrom során szerzett sérülései miatt vesztette életét.

A szászfenesi csata

1660. május 22-én vívták Szejdi Ahmed budai pasa és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (ur. 1648-1660) seregei a szászfenesi csatát, mely során az oszmánok döntő győzelmet arattak a Porta akaratával három éve dacoló uralkodó felett. Rákóczi a többszörös túlerő ellen vívott ütközetben súlyos fejsérüléseket kapott, melyek június 7-én a halálát okozták.

1795. május 20. A magyar jakobinusok kivégzése

1795. május 20-án végezték ki Martinovics Ignácot és négy társát, a magyar jakobinusok összeesküvésének fő vezetőit.

A jakobinusok mozgalma nagyban kötődött Martinovics hihetetlen sokszínű, ugyanakkor számos sötét foltot rejtő pályájához, aki ferences szerzetesből előbb bukovinai tanító, majd lembergi egyetemi tanár, végül, karrierje érdekében a bécsi titkosrendőrség besúgója lett. II. Lipót idején (ur. 1790-1792) Gotthardi Ferenc irodája számára főleg a szabadkőművesek tevékenységéről jelentett, ugyanakkor vezetőjükkel, Gyurkovics Ferenccel mégis jó kapcsolatot ápolt.

A birodalommal vagy ellene?

Magyar lehetőségek 1849 és 1867 között 
Miként volt lehetséges, hogy alig 18 évvel az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követő véres megtorlás után Magyarország szövetkezett az osztrák császársággal? – erről beszélt egy régebbi előadásában, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében ifj. Bertényi Iván történész.

Szent Márton magyar és nem francia szent, amint ezt sokan Európában gondolják

Bemutatták a Szent Márton-emlékévet Rómában. Szent Márton magyar és nem francia szent, amint ezt sokan Európában gondolják - hangsúlyozta Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet a Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából hétfőn a Római Magyar Akadémián (RMA) rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen bemutatták egyebek között a magyarországi Szent Márton-emlékévet és a külföldi megemlékezések programjait.

1270. május 3. ; IV. Béla király, a „második honalapító” halála

„Békeszerető ember volt, hadakban, csatákban nem volt szerencséje.”
(A Képes Krónika IV. Béláról)

1270. május 3-án, 34 esztendőnyi országlás után hunyt el IV. Béla király (ur. 1235-1270), a „második honalapító”, aki az 1241-42. évi mongol pusztítás után hallatlan energiával építette újjá Magyarországot. Bélát uralkodói teljesítménye nyomán az egyik legjelentősebb Árpád-házi királyként tartjuk számon, értékelésén pedig az sem változtat, hogy a király és örököse között húzódó konfliktus utóbb súlyos következményekkel járt.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog