erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

A birodalommal vagy ellene?

Magyar lehetőségek 1849 és 1867 között 
Miként volt lehetséges, hogy alig 18 évvel az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követő véres megtorlás után Magyarország szövetkezett az osztrák császársággal? – erről beszélt egy régebbi előadásában, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében ifj. Bertényi Iván történész.

Szent Márton magyar és nem francia szent, amint ezt sokan Európában gondolják

Bemutatták a Szent Márton-emlékévet Rómában. Szent Márton magyar és nem francia szent, amint ezt sokan Európában gondolják - hangsúlyozta Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet a Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából hétfőn a Római Magyar Akadémián (RMA) rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen bemutatták egyebek között a magyarországi Szent Márton-emlékévet és a külföldi megemlékezések programjait.

1270. május 3. ; IV. Béla király, a „második honalapító” halála

„Békeszerető ember volt, hadakban, csatákban nem volt szerencséje.”
(A Képes Krónika IV. Béláról)

1270. május 3-án, 34 esztendőnyi országlás után hunyt el IV. Béla király (ur. 1235-1270), a „második honalapító”, aki az 1241-42. évi mongol pusztítás után hallatlan energiával építette újjá Magyarországot. Bélát uralkodói teljesítménye nyomán az egyik legjelentősebb Árpád-házi királyként tartjuk számon, értékelésén pedig az sem változtat, hogy a király és örököse között húzódó konfliktus utóbb súlyos következményekkel járt.

Kr. e. 4977. április 27. ; A világ teremtése – Johannes Kepler szerint

„1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
4. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.”
(Részlet Mózes első könyvéből)

Kr. e. 4977. április 27-én 11 órakor keletkezett a világ Johannes Kepler német matematikus és csillagász szerint, aki 1596-ban megjelentetett Mysterium Cosmographicum című művében közölte „számítási eredményeit.”

1468. április 25. | Mátyás király keresztes hadjáratot indít a csehek ellen

„Fenséges atyánknak, a római császárnak háborut üzentetek, ámbár jól tudjátok, hogy vele szerződésünk van, mely minket segélynyujtásra kötelez. És mig elégséges ok nélkül barátainkra támadtok, minket is régtől fogva sokféle kártételekkel és sérelmekkel ingereltek. Ezeket békeszeretetünk mostanig türelemmel viselte el; most azonban a béke biztositékát, a mit szavaitokban és jellemetekben többé nem találhatunk föl, fegyverünkben kell keresnünk.”
(Részlet Mátyás király hadüzenetéből)

411 éve Szerencsen a rendi országgyűlés Bocskai Istvánt választotta Magyarország fejedelmévé.

Bocskai a Habsburgok és oszmánok tizenöt éves háborújában (1593-1606) 1604-től szabadságharcot vívott a Basta császári vezér által megszállt Erdély függetlenségéért. 1605. 11. 11-én királyi koronát kapott a török szultán képviselőjétől, de inkább volt a hajdúk fejedelme, mint a törökök kegyéből magyar király.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog