További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Magyar-román együttműködéssel tárják fel II. András temetkezési helyét Egresen

Ígéretes eredményekkel zárult a romániai Egresen a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárását célzó kutatás első szakasza, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a temesvári Bánáti Nemzeti Múzeum szakemberei közösen végeznek - közölték a régészek az ásatás helyszínén tartott csütörtöki sajtóértekezletükön.

1306. augusztus 4. ; Vencel magyar király halála

„Budán székelt az említett király, akit a magyarok Lászlónak neveztek [ti. Vencel], de a bárók egyetlen várat, egyetlen hatalmat vagy tisztséget, egyetlen királyi jogot sem adtak vissza neki, éppúgy, mint a gyermek Károlynak sem: de az ország egyik része Károlyt, a másik Lászlót nevezte királynak, de csak név szerint, nem pedig valósággal, vagy a királyi fölség és hatalom ereje szerint.”
(Részlet a Képes Krónikából)

1945. augusztus 2-án lépett életbe Benes 33. számú dekrétuma

1945. augusztus 2-án adta ki Edvard Benes csehszlovák elnök magyarokat és németeket sújtó 33. dekrétumát, mely az ország területén élő nem-szláv népességet megfosztotta állampolgárságától. Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, és előirányozták a kisebbségek kitelepítését, illetve erőszakos beolvasztását.

Szkíta névvel éltek

A kora középkori bizánci krónikák székelyekre vonatkoztatható feljegyzéseit, adatait és ezekkel kapcsolatos véleményét ismertette Sántha Attila költő, nyelvész, közíró, az összehasonlító tudományok doktora szerda délután, a Tusnádon 27. alkalommal megrendezett Bálványosi Szabadegyetem Jannus Pannonius sátrában.
A kutatóval Molnár Vilmos író, szerkesztő beszélgetett, aki nehezményezte, hogy nincs átjárás az egyes résztudományok között, ugyanis saját tapasztalatai igazolják, hogy egy régész vagy történész nem követi például a nyelvészek kutatásainak eredményeit. Így viszont a már egyszer megfogalmazott következtetések felhasználása is elmarad.

1456. július 22. ; A nándorfehérvári diadal

1456. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed (ur. 1451-1481) szultán hadai felett. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre elhárította a török terjeszkedés veszélyét. Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot.

Deák Ferenc a kiegyezéssel világpolitikai tényezővé tette Magyarországot

Az idén emlékeztünk meg Deák Ferenc halálának 140. évfordulójáról. Egy ilyen alkalom mindig lehetőséget teremt arra, hogy egyrészt felidézzük történelmünk egyik jelentős alakjának emlékét, másrészt hangsúlyozzuk a ma élők számára, hogy „a haza bölcse” miért is tarthat számot kollektív tiszteletünkre még napjaink­ban is. Deák Ferenc meghatározó szerepet játszott Magyarország történetében, most fő művére, az 1867-es kiegyezésre koncentrálunk.

526 éve Székesfehérvárott királlyá koronázták II. Ulászlót

A többi trónkövetelővel, mint Corvin János, Habsburg Miksa római király és Albert lengyel herceggel  szemben 1490. 07. 12. hosszas küzdelem után választotta királlyá az országgyűlés. Kázmér lengyel király és Erzsébet magyar hercegnő fia volt, aki nagyapja révén tartott igényt a magyar koronára.

1664. június 30.; A törökök elfoglalják Új-Zrínyivárat

„A bécsi haditanácsban elhatározták, hogy abban az esetben, ha a háború kitörne, Zrínyivárra semmi tekintettel sem lesznek; úgy veszik, mintha nem is léteznék és vagy megtartják, vagy feladják, amint az a hadműveletek érdekében kívánatosnak mutatkozik.”

(Részlet Montecuccoli emlékirataiból)

1664. június 30-án foglalták el Köprülü Ahmed oszmán nagyvezír seregei a Mura partján fekvő Új-Zrínyivárat, melyet Zrínyi Miklós horvát bán a Muraköz és az örökös tartományok védelmére, illetve Kanizsa megvívásának előkészítése érdekében építtetett.

Horthy-korszak: a mindennapi élet

Amíg az arisztokrácia tagjai döntően katolikusok – kisebb részben reformátusok – voltak, az új bankigazgatók, gyárosok és más nagytőkések nem kis részben a zsidósághoz tartoztak, többen pedig gazdasági sikereiknek köszönhetően magas rangokhoz is jutottak.

1246. június 15. ; IV. Béla vereséget szenved a Lajta menti csatában

„Ezután Béla király visszatért a tengerparti részekről; a magyar nemzet csatában megölte Újhelynél Frigyes osztrák herceget, a harcias férfiút; az állkapcsán szúrták át. Noha a herceg odaveszett a háborúban, Béla király és a magyarok nem nyertek győzelmet.”
(Részlet a Képes Krónikából)

1246. június 15-én vívták IV. Béla magyar király (ur. 1235-1270) és II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg (ur. 1230-1246) csapatai a Lajta folyó menti csatát,

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog