erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Miért gyűlöli magyar a magyart?

Horthy a nácik kiszolgálója vagy nemzetünk megmentője? Károlyi Mihály hazaáruló vagy demokrata?  Kinek a szobrát döntsük le Magyarországon és kit öntsünk bronzba helyette? Miért értékeljük érzelmi alapon a történelmet? Miért gyűlöli magyar a magyart? A történelem politikai célú kiforgatása bűn, ami vissza is üthet – Zeidler Miklós történésszel beszélgettünk.
Alig egy nap különbséggel két levél érkezett a 24.hu szerkesztőségbe. Az egyik a Jobbiktól jött, és Budapest világháborús ostromának közelgő évfordulójára emlékeztet: tisztelet a város hős védőinek. A másikban a Munkáspárt vette védelmébe Biszku Bélát, az 1956 utáni megtorlás egyik főfelelősét. De nem csak a politika szélsőséges. Október végén, november elején menjünk ki a Fiumei úti sírkertbe: egyik csoport az ’56-os karhatalmi sortüzek áldozatait gyászolja, míg egy másik a forradalmárok által megölt ÁVO-sokra emlékezik. Nem nyugszanak, amíg emléktáblájuk vissza nem kerül a „pártközpont” – ma Képviselői Irodaház – falára.

A Kárpát-medencében a magyarság egy olyan hatalom, amellyel komolyan számolni kell – Kiütéses győzelemmel kezdtek Árpádék Európában

Egyre inkább a múlté az a felfogás, hogy a Kárpát-medencébe érkező magyarság a besenyők által megvert, “megtizedelt” menekülő társaság lett volna. Sokan vélik úgy, a nagyfejedelemség tudatosan, jól előkészített módon, tervszerűen vette birtokába új hazáját, a kiváló természeti adottságokkal rendelkező, jól védhető medencét.

Kolozsvár 1316–2016: 700 évnyi szabadság!

Az Anjou-házi Károly Róbert 700 évvel ezelőtt, 1916. augusztus 19-én emelte városi rangra (civitas) Kolozsvárt, ami egy több mint négy évtizede folytatott szabadságharc csúcspontja volt. Mely harcnak azonban több fontos momentuma volt. Mely harcot a kolozsváriak sohasem adtak fel, még akkor sem, amikor egyedül álltak mindenkivel szemben.

Helyesbítés

1790. augusztus 8. ; Kölcsey Ferenc születése című cikk hibásan jelent meg. Kölcsey Ferenc születési helye pontatlanul jelent meg.

Helyesen így hangzik a mondat: 1790. augusztus 8-án, Sződemeteren született a magyar reformkor egyik legjelentősebb költője és politikusa, nemzeti Himnuszunk megalkotója, Kölcsey Ferenc. A javítás a cikkben is megtörtént.

 

Sz-h

Magyar-román együttműködéssel tárják fel II. András temetkezési helyét Egresen

Ígéretes eredményekkel zárult a romániai Egresen a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárását célzó kutatás első szakasza, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a temesvári Bánáti Nemzeti Múzeum szakemberei közösen végeznek - közölték a régészek az ásatás helyszínén tartott csütörtöki sajtóértekezletükön.

1306. augusztus 4. ; Vencel magyar király halála

„Budán székelt az említett király, akit a magyarok Lászlónak neveztek [ti. Vencel], de a bárók egyetlen várat, egyetlen hatalmat vagy tisztséget, egyetlen királyi jogot sem adtak vissza neki, éppúgy, mint a gyermek Károlynak sem: de az ország egyik része Károlyt, a másik Lászlót nevezte királynak, de csak név szerint, nem pedig valósággal, vagy a királyi fölség és hatalom ereje szerint.”
(Részlet a Képes Krónikából)

1945. augusztus 2-án lépett életbe Benes 33. számú dekrétuma

1945. augusztus 2-án adta ki Edvard Benes csehszlovák elnök magyarokat és németeket sújtó 33. dekrétumát, mely az ország területén élő nem-szláv népességet megfosztotta állampolgárságától. Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, és előirányozták a kisebbségek kitelepítését, illetve erőszakos beolvasztását.

Szkíta névvel éltek

A kora középkori bizánci krónikák székelyekre vonatkoztatható feljegyzéseit, adatait és ezekkel kapcsolatos véleményét ismertette Sántha Attila költő, nyelvész, közíró, az összehasonlító tudományok doktora szerda délután, a Tusnádon 27. alkalommal megrendezett Bálványosi Szabadegyetem Jannus Pannonius sátrában.
A kutatóval Molnár Vilmos író, szerkesztő beszélgetett, aki nehezményezte, hogy nincs átjárás az egyes résztudományok között, ugyanis saját tapasztalatai igazolják, hogy egy régész vagy történész nem követi például a nyelvészek kutatásainak eredményeit. Így viszont a már egyszer megfogalmazott következtetések felhasználása is elmarad.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog