erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Mennyire vagyunk hunok?

Egyértelmű, hogy a magyar nép nem „egy az egyben” a hun megfelelője, de a másik véglet is túlzás, hogy semmi közük nem volt egymáshoz. Az igazságot itt is középtájon kell keresni, bár a forráshiány miatt tág teret kapnak a feltételezések. A magyarság hun eredethagyománya az Árpád-kor óta nyomon követhető, az Árpádok pedig akár vér szerinti leszármazottai is lehettek Attila nagy királynak.

Vérrel írták első „alkotmányunkat”

Álmos nagyfejedelem a IX. század derekán szervezte meg a magyarok első államát, amikor hét fejedelmi személy vérrel pecsételte meg a szerződést: Álmos örökletes vezetésével új hazát keresnek, és átköltöznek a Kárpát-medencébe. Nem űzte senki, a „történelem fizikája” vonzotta ide őket.

Etelközi menekültből Európa félelme?

Egyes híradások arról számolnak be, hogy a magyarokat a besenyőktől elszenvedett katonai csapás kényszerítette a Kárpát-medencébe. Csakhogy a honfoglalást előidéző katasztrofális vereség után őseink nem a sebeiket nyalogatták, hanem inkább végigverték fél Nyugat-Európát. Ez hogy lehet? Talán úgy, hogy nem volt vereség, de még besenyő támadás sem.

Nagyon megbánták, hogy ki akarták irtani a magyarokat

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett. Árpádék aktív és nagyon is sikeres “külpolitikájának” eredményeként viszont mindenkinek le kellett nyelnie a békát: érdekszférájukat egy új, erős hatalom szállta meg.

Három részre szakadt a magyar

Nem tudjuk, mikor és milyen sorrendben, de a magyar nép akár évszázadokkal a honfoglalás előtt három részre szakadt. Az egyik visszatért Perzsia területére, a másik Baskíriában élt, míg a harmadik a Kárpát-medencébe költözött. A XIII. századig 500 évet is élhettek egymástól elzártan, de mindháromban élt még a közös etnikus eredet tudata és kiválóan megértették egymást – magyarul.

1761. október 2. ; Mikes Kelemen halála

„Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont!”
(Mikes Kelemen)

1761. október 2-án hunyt el Mikes Kelemen, a II. Rákóczi Ferenc oldalán emigrációba vonuló kuruc bujdosók egyik legismertebb alakja, aki Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostóba is hűen követte a fejedelmet.

Erős szabirnak is hívták a magyart

A magyarság mindenki mástól elkülöníthetően a IX. század első felében lépett az írott történelem színpadára, de ez nem jelenti azt, hogy önálló állami vagy etnikai léte csak akkortól keltezhető. Népünk még ezt megelőzően szétvált, az egyik tömb Perzsia vidékére ment, ahol erős, vagy rendíthetetlen szabirként tartották őket számon.

Hogyan keressük az ősmagyarokat?

A nyelvrokonság bizonyító ereje lassan kikopik a magyar õstörténet kutatásából, az írott forrásokat folyamatosan rostálni kell és a régészet sem mindenható, bár tömeges új információk a jövõben innen várhatók. A magyarok korai történelmérõl inkább kérdéseink, mint válaszaink vannak, ami szélsõséges nézeteket és vitákat szül. Sorozatot indítunk az igazság kiderítésére.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog