erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1761. október 2. ; Mikes Kelemen halála

„Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont!”
(Mikes Kelemen)

1761. október 2-án hunyt el Mikes Kelemen, a II. Rákóczi Ferenc oldalán emigrációba vonuló kuruc bujdosók egyik legismertebb alakja, aki Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostóba is hűen követte a fejedelmet.

Erős szabirnak is hívták a magyart

A magyarság mindenki mástól elkülöníthetően a IX. század első felében lépett az írott történelem színpadára, de ez nem jelenti azt, hogy önálló állami vagy etnikai léte csak akkortól keltezhető. Népünk még ezt megelőzően szétvált, az egyik tömb Perzsia vidékére ment, ahol erős, vagy rendíthetetlen szabirként tartották őket számon.

Hogyan keressük az ősmagyarokat?

A nyelvrokonság bizonyító ereje lassan kikopik a magyar õstörténet kutatásából, az írott forrásokat folyamatosan rostálni kell és a régészet sem mindenható, bár tömeges új információk a jövõben innen várhatók. A magyarok korai történelmérõl inkább kérdéseink, mint válaszaink vannak, ami szélsõséges nézeteket és vitákat szül. Sorozatot indítunk az igazság kiderítésére.

Miért gyűlöli magyar a magyart?

Horthy a nácik kiszolgálója vagy nemzetünk megmentője? Károlyi Mihály hazaáruló vagy demokrata?  Kinek a szobrát döntsük le Magyarországon és kit öntsünk bronzba helyette? Miért értékeljük érzelmi alapon a történelmet? Miért gyűlöli magyar a magyart? A történelem politikai célú kiforgatása bűn, ami vissza is üthet – Zeidler Miklós történésszel beszélgettünk.
Alig egy nap különbséggel két levél érkezett a 24.hu szerkesztőségbe. Az egyik a Jobbiktól jött, és Budapest világháborús ostromának közelgő évfordulójára emlékeztet: tisztelet a város hős védőinek. A másikban a Munkáspárt vette védelmébe Biszku Bélát, az 1956 utáni megtorlás egyik főfelelősét. De nem csak a politika szélsőséges. Október végén, november elején menjünk ki a Fiumei úti sírkertbe: egyik csoport az ’56-os karhatalmi sortüzek áldozatait gyászolja, míg egy másik a forradalmárok által megölt ÁVO-sokra emlékezik. Nem nyugszanak, amíg emléktáblájuk vissza nem kerül a „pártközpont” – ma Képviselői Irodaház – falára.

A Kárpát-medencében a magyarság egy olyan hatalom, amellyel komolyan számolni kell – Kiütéses győzelemmel kezdtek Árpádék Európában

Egyre inkább a múlté az a felfogás, hogy a Kárpát-medencébe érkező magyarság a besenyők által megvert, “megtizedelt” menekülő társaság lett volna. Sokan vélik úgy, a nagyfejedelemség tudatosan, jól előkészített módon, tervszerűen vette birtokába új hazáját, a kiváló természeti adottságokkal rendelkező, jól védhető medencét.

Kolozsvár 1316–2016: 700 évnyi szabadság!

Az Anjou-házi Károly Róbert 700 évvel ezelőtt, 1916. augusztus 19-én emelte városi rangra (civitas) Kolozsvárt, ami egy több mint négy évtizede folytatott szabadságharc csúcspontja volt. Mely harcnak azonban több fontos momentuma volt. Mely harcot a kolozsváriak sohasem adtak fel, még akkor sem, amikor egyedül álltak mindenkivel szemben.

Helyesbítés

1790. augusztus 8. ; Kölcsey Ferenc születése című cikk hibásan jelent meg. Kölcsey Ferenc születési helye pontatlanul jelent meg.

Helyesen így hangzik a mondat: 1790. augusztus 8-án, Sződemeteren született a magyar reformkor egyik legjelentősebb költője és politikusa, nemzeti Himnuszunk megalkotója, Kölcsey Ferenc. A javítás a cikkben is megtörtént.

 

Sz-h

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog