További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Pozsony után Eisenachnál is megvertük a németeket

Ma kissé méltatlanul kalandozásoknak nevezzük győztes csaták, hadjáratok több évtizednyi sorát, amelyet őseink Kárpát-medencei megtelepedésük után indítottak a szélrózsa szinte minden irányába. Vagy már előtte is? 881-ben egy Bécs alatt küzdő magyar sereget említenek a források. Honnan indultak és hova tértek haza? Nem tudjuk.

Attila király módfelett szerelmes természetű volt

Történetíróink nyomán a hun-magyar közös eredet tény kérdése volt a múltban. A tudomány aztán jelentősen árnyalta ezt a képet, ám tények helyett inkább csak a kérdések sorakoznak őstörténetünkkel kapcsolatban. Ezért döntöttünk úgy, hogy a krónikákhoz nyúlunk, és elmeséljük a történetet úgy, ahogy azt a magyar hagyomány megőrizte.

Egymillió “hun-magyar” harcos tört be a Kárpát-medencébe

Egymillió harcos, hat kapitány

Az arra hivatottak az Úr 373. esztendejét írták, amikor a szittyák megint annyira megsokasodtak, hogy egy részük kénytelen volt nyugat felé új hazát keresni. Ezt írja le a Képes Krónika úgy, mint a magyarok első bejövetelét Pannóniába. Egybehívták hát a népet, és maguk közül kapitányokat rendeltek: Bélát, Kevét és Kadocsát a Zemény nemzetségből, valamint Bendegúz fiait, Etelét, Budát és Kevét.

Mi az, hogy finnugor?

A témával foglalkozó szakemberek körében egyre elfogadottabb nézet, hogy az „egyszemélyes őstörténészkedésnek” leáldozott. Ma újabb eredményeket csak az érintett tudományágak – mint régészet, genetika, történettudomány és nyelvészet – közös munkája hozhat, és az is egyre inkább nyilvánvaló, hogy ezekhez az új eredményekhez a korábban egyeduralkodóként jelen lévő nyelvtudomány teheti hozzá a legkevesebbet. A különböző forrásokat jellemző problémákról Hunok, avarok, magyarok – és finnek.

Mennyire vagyunk hunok?

Egyértelmű, hogy a magyar nép nem „egy az egyben” a hun megfelelője, de a másik véglet is túlzás, hogy semmi közük nem volt egymáshoz. Az igazságot itt is középtájon kell keresni, bár a forráshiány miatt tág teret kapnak a feltételezések. A magyarság hun eredethagyománya az Árpád-kor óta nyomon követhető, az Árpádok pedig akár vér szerinti leszármazottai is lehettek Attila nagy királynak.

Vérrel írták első „alkotmányunkat”

Álmos nagyfejedelem a IX. század derekán szervezte meg a magyarok első államát, amikor hét fejedelmi személy vérrel pecsételte meg a szerződést: Álmos örökletes vezetésével új hazát keresnek, és átköltöznek a Kárpát-medencébe. Nem űzte senki, a „történelem fizikája” vonzotta ide őket.

Etelközi menekültből Európa félelme?

Egyes híradások arról számolnak be, hogy a magyarokat a besenyőktől elszenvedett katonai csapás kényszerítette a Kárpát-medencébe. Csakhogy a honfoglalást előidéző katasztrofális vereség után őseink nem a sebeiket nyalogatták, hanem inkább végigverték fél Nyugat-Európát. Ez hogy lehet? Talán úgy, hogy nem volt vereség, de még besenyő támadás sem.

Nagyon megbánták, hogy ki akarták irtani a magyarokat

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett. Árpádék aktív és nagyon is sikeres “külpolitikájának” eredményeként viszont mindenkinek le kellett nyelnie a békát: érdekszférájukat egy új, erős hatalom szállta meg.

Három részre szakadt a magyar

Nem tudjuk, mikor és milyen sorrendben, de a magyar nép akár évszázadokkal a honfoglalás előtt három részre szakadt. Az egyik visszatért Perzsia területére, a másik Baskíriában élt, míg a harmadik a Kárpát-medencébe költözött. A XIII. századig 500 évet is élhettek egymástól elzártan, de mindháromban élt még a közös etnikus eredet tudata és kiválóan megértették egymást – magyarul.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog