erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Elfeledett csodás szavaink

Milyen jó is lenne elmagyarázni a fiamnak, hogy mi is az a sarjú, bárcsak érezné a nyári hajnalokban frissen kaszált fű illatát, s szaladgálna mezítláb a puha harmatban felém. Délután meg a csűrben, belevetné magát a száraz széna közé. Vajon fogja-e tudni, hogy mi is a pajta, s milyen érzés, amikor a kicsi kezére ragad a készülő kenyér tésztája dagasztás közben?

1664. november 18. ; Zrínyi Miklós halála

„Sors bona nihil aliud”, azaz „Jó szerencse, semmi más!”
(Zrínyi Miklós jelmondata)

1664. november 18-án, egy tragikus kimenetelű vadászaton vesztette életét gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér, akit a kursaneci erdő mélyén egy vadkan sebzett halálra. Zrínyi hadvezéri kvalitásai mellett a korabeli magyar politikai élet, a hadtudományi- és szépirodalom egyik legjelentősebb alakja, Magyarország önerőből való felszabadulásának lelkes híve volt, balesetét ezért gyászoló kortársai – és a későbbi generációk – hajlamosak voltak különféle összeesküvés-elméletekkel magyarázni.

1919. november 16. Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.”
(Horthy Miklós, 1919. november 16.)

1629. november 15. ; Bethlen Gábor halála

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)

1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített államocska történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres „aranykorába.”

1632. november 3. ; I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem születése

1632. november 3-án született Ebesfalván I. Apafi Mihály, az Erdélyi Fejedelemség utolsó szuverén uralkodója. Apafi a történelmi emlékezetben gyengekezű, tehetségtelen fejedelemként maradt meg. Az Apafit elmarasztalók azonban nem veszik figyelembe, hogy uralkodása nem a fejedelem hibái miatt, hanem Erdély megroppanása, a változó politikai körülmények miatt nem lehetett aranykor, terveit pedig olyan erők fullasztották kudarcba, melyeket nem irányíthatott.

1938. november 2. ; Az első bécsi döntés

„A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.”
(Részlet az 1938/XXXIV. törvénycikkből)

1938. november 2-án született meg az első bécsi döntés, melynek köszönhetően a párizsi békerendszer által megcsonkított Magyarország elkönyvelhette első revíziós sikerét.

Mikor van mindenszentek és halottak napja? Mikor van halottak napja és mindenszentek?


Ne nézzetek rám borzalommal,
ha meghalok:
az a halott a koporsóban
nem én vagyok.
Csak hamu az, elomló televény.
A láng eltűnt. A láng, - az voltam én.…


– Gárdonyi Géza: Ha meghalok

November 1. az mostani kultúrkörben egyet jelent mindenszentek napjával. Mit is jelent valóban?. A kétnapos ünnepkor milyen sorrendben jön mindenszentek és halottak napja? November 1-jén van mindenszentek, illetve mindenszentek napja, ami az üdvözült lelkek emléknapja. IV. Gergely pápa tette egyetemes ünneppé 844-ben, Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.

Visszakerült eredeti helyére az 1918-ban meggyilkolt Tisza István szobra

Az 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza István egykori miniszterelnökre emlékeztek hétfőn Debrecenben.

Jogos, méltányos, időszerű és igazságos, hogy ma konferenciával és szoboravatással emlékezünk Tisza Istvánra - mondta Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója a Tisza István és a Debreceni Egyetem című konferencia megnyitóján.
Örömmel nyugtázta, hogy Tisza Istvánnak "megindult a visszavétele a magyar történelmi emlékezetbe".

1918. november 1. ; A Bánáti Köztársaság kikiáltása

„Életem legboldogabb napjai azok voltak, amelyeket falvakban, parasztok közt töltöttem.”
(Bartók Béla, a Bánát egyik leghíresebb szülötte)

1918. november 1-jén kiáltotta ki Róth Ottó német származású polgári radikális politikus a független Bánáti Köztársaságot, mely utóbb mindössze 24 napig gazdagította Európa országainak a sorát. Az államocska alapítója az etnikai szempontból ugyancsak sokszínű térséget egy – svájci mintára – kantonrendszerbe szervezett köztársasággal akarta megőrizni Magyarország számára, törekvése azonban a szerbek és románok által támogatott antant-csapatok bevonulása nyomán rövid időn belül elbukott.

A reformáció emléknapja

Világszerte október 31-én ünneplik a reformáció napját, ugyanis ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a híres „95 tételnek” nevezett dokumentumát. Luther tettét a protestáns reformáció kezdeteként tartják számon, hiszen olyan fontos témákat érint a „95 tétel” mint a bűnbánat, vagy a bűnbocsánat.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog