További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Turáni gondolat: elitizmustól a szittyológiáig

Honnan jön a turanizmus? És hogyan érkezett Magyarországra? És miként lett az elit körök hobbijából lila fantaszták tévtana? Nem magyar jelenség, hogy igazolhatatlan testvériséget és ősöket keresünk: máshol is népszerűek lesznek az ilyen elméletek, például az ukrán-szkíta rokonságé – amint felüti fejét a válság. A Mathias Corvinus Collegiumban jártunk, ahol neves történészek adtak stand up comedy-be is beillő előadást a turanizmus mibenlétéről.

Mikor egyesült Kanta Kézdivásárhellyel?

Orbán Balázs A Székelyföld leírásában azt írja, hogy Kézdivásárhely 1848-ban egyesült Kantával. Cserey Zoltán és Binder Pál történészek 1992. július 25-én a Háromszék napilap Településeink című rovatában így írnak: „Kézdivásárhellyel összeépült és vele 1849. december 31-ikén hivatalosan is egyesült a helység, Kanta.”

Draskovich Miklós bátor helytállása

Az 1687-es országgyűlés igazi hőse, az országbíró becsülettel szolgálta a hazáját 

Az idén lesz háromszázharminc éve, hogy 1687. november 7-én a pozsonyi országgyűlés alsótáblája, majd november 10-én a felsőtábla is elfogadta a Habsburg-ház fiági örökösödését kimondó törvényt, s egyúttal lemondott az 1222-es Aranybullában rögzített, úgynevezett ellenállási jogról (31. cikkely), amely a nemességet felhatalmazta arra, hogy fellépjen az uralkodóval szemben annak hűtlenné válása esetén.

Így kezdődött a reformáció (500 éves a reformáció)

„Most megsütik a ludat, de száz évvel később hallani fogják egy hattyú éneklését, és már el fogják viselni”

Németországban már október 31-én megkezdődött a reformáció elindulásának tiszteletére szervezett emlékév, amely Luther Márton egyházi megújulást követelő tézisei 1517. október 31-i meghirdetésének ötszázadik évfordulójáig tart. Hazánkban pedig ma rendezik meg a reformációi emlékév országos megnyitó ünnepségét a budapesti Művészetek Palotájában, s az év végéig csaknem négyszáz programot szervez, támogat a Reformáció Emlékbizottság.

Január 6 vízkereszt

 Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése" elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted" (12 napos ünnep) zárónapja.

1236. december 27. ; Julianus barát hazatér első utazásáról

„A domonkos barátok, miután ezeket a Magyarok Történetében megtalálták, megszánták a magyarokat, akiktől származtak, hogy mind az ideig hitetlenségben tévelyegtek. Elküldtek hát négy barátot a keresésükre, hogy Isten segedelmével megtalálják őket, ahol csak tudják. Annyit tudtak a régiek írásaiból, hogy keleten laknak, de hogy hol vannak, nem is sejtették.”
(Riccardus fráter beszámolójából)

Kós Károly megdöbbentő írása Erdély sorsáról 1911-ben

 Aki ezt a levelet végigolvassa, annak be kell látni, hogy mondhatunk bármit keleti szomszédainkra, de az ostoba magyar politika, a nemzetietlen gondolkodásmód, döntő módon hozzájárult a Trianonban bekövetkezett nemzeti tragédiánkhoz. Az ostoba magyar politikusoknak már 1911-ben látniuk kellett volna, hogy “ég a ház”, azonnali cselekvésre van szükség, mert országunk darabokra hullik!

Az adventi koszorú

Az első adventi koszorút több mint százhetven évvel ezelőtt egy evangélikus lelkész, Johann Hinrich Wichern készítette. Az árvaházban élő gyermekeknek szerette volna szemléltetni a karácsony közeledtét.

343. december 6. ; Szent Miklós püspök halála

„Volt egy szomszédja, nemes ember, aki szükségre jutván, három szűz leányát utcalánynak adni kényszerült, hogy szégyentelen üzletük jövedelméből élelemhez jussanak. A szentnek tudomására jutott a dolog, és elborzadt a gyalázatos bűn miatt. Egy csomó aranyat rejtett egy kendőbe, és az éj leple alatt, az ablakon keresztül, titokban bedobta a házba, majd ugyanolyan titokban távozott. Reggel fölserkenvén az ember megtalálta az aranyat, és Istennek hálát adva, kiházasította elsőszülött leányát.”
(Részlet a Legenda Aureából, mely a legismertebb Szent Miklós-történetet meséli el)

Így került Erdély a románokhoz

Erdélyt már jó másfél évvel Trianon előtt elveszítette a magyar állam, amikor 1918. december 1-jén Gyulafehérvárott a Román Nemzeti Tanács a népek önrendelkezési jogára hivatkozva kinyilvánította Erdély elszakadását Magyarországtól és csatlakozását a Román Királysághoz, míg ugyanezen a napon kiáltották ki Belgrádban a délszlávokat egyesítő új jugoszláv államot, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot, amelyhez Dél-Magyarország 6 vármegyéjének kisebb-nagyobb területe is beletartozott. December 1. ma Románia legnagyobb nemzeti ünnepe. De hogyan foglaltak állást a két területen élő más etnikumok, nemzetek, például a magyarok, és mennyiben felelt meg valójában az erdélyi és a vajdasági nemzetgyűlés határozata a népek önrendelkezési jogának?

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog