erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Tiszta hittel, erős kézzel

Álláspont. Aligha van még egy magyar király (Hunyadi Mátyáson kívül), aki olyan erősen és tisztán élt népünk emlékezetében és ajkán, mint Szent László

 

Eleink a magyar szentek közül legjobban őt szerették, s ő volt szemükben a szent király eszménye. „Szent kerályok közt drágalátus gyöngy, / Csillagok között fényességes csillag.” Így szólítja őt a halála után mintegy négyszáz évvel keletkezett híres ének, a magyar nyelvű világi líra legelső alkotása. Már életében szentnek látták, csodával övezték minden lépését, több mondát, legendát fűztek a személyéhez, s nagyváradi temetkezési helye hamar népszerű zarándokhellyé vált. Míg Szent Istvánra kegyeletes áhítattal nézett a legtöbb magyar, Lászlót mindenestül a magáénak érezte. Ahogy Sík Sándor Kossuth-díjas költő-író mondta: a magyar ember Szent Lászlóban azt a férfiúi ideált látta megelevenedni, akit minden keresztény magyar férfinak követnie kell. Ez az ideál az erővel párosuló erény eszménye, a lovagi vitézség mellett a keresztény szelídség vezérli. László a középkori lovagkirály ideáltípusa Magyarországon, sőt egész Európában is, mindenki mást megelőzve.

Míg Szent István megalapította a keresztény magyar államot, Szent László legfőbb teljesítménye (Hóman Bálint kifejezésével) az ország „megállapítása” volt: ő teremtette meg a földrajzilag, szervezetileg és társadalmilag egységes államot, amely Magyarországot négyszáz esztendőre Közép- és Kelet-Európa egyik vezető hatalmává emelte. László nem egészen két évtizedes uralkodása a magyarság történetében vízválasztó volt, mert a Szent István halálát követő négy zavaros évtized véres küzdelmei után – a népe által szeretett „kegyes királyként” – megteremtette a belső békét, a törvényes rendet, a tulajdon- és közbiztonságot, befejezte István állam- és egyházszervező munkáját, megvédte az országot az ellenséges keresztény hatalmaktól és a keleti pogány törzsek (úzok, kunok) támadásaitól, s először gyarapította Magyarországot, Horvát-Szlavónország meghódításával. Hogy Szent István országa és népe ezer évig fennmaradt, abban Szent Lászlónak, a Szent István által megvakíttatott Vazul unokájának felülmúlhatatlan érdemei voltak.

Azt se feledjük, hogy Szent László, a honfoglaló Árpád fejedelem egyenes utóda volt az első európai „beágyazottságú” magyar király, aki nőágon – édesanyja, Richeza hercegnő révén – a lengyel Piast-dinasztia, valamint II. Ottó német-római császárnak és I. Ióannész bizánci császárnak is leszármazottja. Apjától, I. (Bajnok) Bélától a bátorságot, vitézséget, édesanyjától a keresztény kegyességet, könyörületességet és odaadást sajátította el. Önzetlenül, önfeláldozóan, nemegyszer hősiesen szolgálta Magyarország és a Mennyország ügyét egyaránt. Ez a kettő kapcsolódott össze a Szent István-kultusz megteremtésében is, hiszen a később (1192) szintén kanonizált szentté lett lovagkirály kezdeményezte 1083-ban VII. Gergely pápánál az államalapító király (valamint a fia, Imre herceg és Gellért vértanú püspök) szentté avatását.

Január elsején megkezdődött a Szent László-év, amelyet a lovagkirály trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából hirdetett meg a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az emlékév céljai között szerepel a magyar–magyar kapcsolatok erősítése, valamint a Kárpát-medencében együtt élő népek közötti párbeszéd kiszélesítése. A pénteken, Győrben tartott központi megnyitó ünnepségen Potápi Árpád, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a magyarok, lengyelek, csehek, szlovákok, szlovénok, horvátok, szerbek, románok egymásra utaltságát ma még hangsúlyosabbá teszi a keresztény Európa megőrzése és az annak érdekében kifejtett munka. Szent László alakja olyan szimbólum, amelyet a közép-európaiság és a visegrádi országok tekintetében is használhatunk, „mert ha rajta akarunk maradni a kontinens térképén évszázadok múlva is, akkor ezeket a barátságokat ápolni kell”. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt hangsúlyozta, hogy a lovagkirály szent király volt, aki a keresztény valláserkölcsi értékeket nemcsak a magánéletben tartotta fontosnak, hanem a közigazgatásban és az ország építésében is érvényesítette, tartós békét teremtett egész Közép-Európa számára, ezért „Szent László példája mindnyájunkat a keresztény hagyomány megőrzésére és Krisztus követésére buzdít”.

Szent László keresztény egységben gondolkodott, amikor összekapcsolta életművével a közép-európai nemzeteket. A nagyváradi sírjához évszázadokon át egész Európából sokan elzarándokoltak, s e hagyomány felelevenítésével, a szent király kultuszának ápolásával Nagyvárad ismét kapocs lehet Erdély és Magyarország, tágabb értelemben a közép-európai népek között. Csak üdvözölni lehet, ha a sorsközösségben élő közép-európai országok kapcsolatait, együttműködését nemcsak korunk politikai, gazdasági és biztonsági kihívásai erősítik, hanem a lovagkirály egész Kárpát-medencét bejáró, átható, élő szelleme is, a Szent László-év mottója jegyében: „Tiszta hittel, erős kézzel.”

Faggyas Sándor

 

magyarhirlap.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog