erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Gondolatok a nemzeti szabadelvűségről


Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

A jelenkori magyar kormányzat olyan történelmi elődök mint Széchenyi István, Deák Ferenc vagy Eötvös József szelleméhez és politikájához hűen, a 2010-es választások után számos intézkedésével a nemzeti gondolat és az európai szabadelvűség eszményének kiteljesedését szolgálja, s ennek jegyében történelmi léptékű nemzeti fejlesztés bontakozott ki Magyarországon.

Az 1568. évi tordai országgyűlés és az erdélyi vallásszabadság*


A Tordán tanácskozó magyar országgyűlés 1568-ban mondta ki először
a protestáns felekezetek szabad vallásgyakorlatát hazánkban

János Zsigmond fejedelem uralkodása alatt, 1568 januárjában, a Tordán tartott erdélyi országgyűlés az alábbi törvényt hozta: „Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki [...] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. [...] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”

Mindenszentek ünnepe és a halottak mapja

November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

Rejtőzködő Magyarország 755. Szatmári história


Öt évszázados templom, hatvanéves toronnyal (a szerző felvétele)

Érzékeny kultusza van a patrióta magyarok körében Magyarország történelmi térképének, megszokott látvány a jókora méretű, angyalos címeres, „64 vármegyés” földabrosz. Még ha csak hatvanhárom megyénk volt is tényszerűen, Fiume város kivételes körzetével kiegészítve.
Az 1848-as márciusi ifjak alkotta tizenkét pont utolsó követelése az volt: „Unió Erdéllyel!” Merthogy az 1867. évi kiegyezést, majd az 1876. évi közigazgatási reformtörvényt megelőzően külön kormányozták Erdélyt és Magyarországot. A harmadik, Partiumnak nevezett történelmi-földrajzi országrész pedig a Király-hágótól az Északkeleti-Kárpátokig húzódó hegyes-dombos vidék volt, amely részeiben (partium) hol a királyi Magyarországhoz, hol Erdélyhez tartozott. Ahogy épp a sorsa alakult háromszáz éven át viszálykodástól, háborúktól. Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros és Szilágy vármegyék alkották a Részeket, és azok ma is, csak más neveken.

1761. október 2. Mikes Kelemen halála

„Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont!”
(Mikes Kelemen)

1761. október 2-án hunyt el Mikes Kelemen, a II. Rákóczi Ferenc oldalán emigrációba vonuló kuruc bujdosók egyik legismertebb alakja, aki Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostóba is hűen követte a fejedelmet. Mikes egészen annak haláláig híven szolgálta Rákóczit, a későbbi évtizedekben pedig a rodostói magyar kolónia vezetője lett; életéről és viszontagságairól Törökországi levelei tanúskodnak, melyeket a fejedelem íródeákja képzeletbeli konstantinápolyi nagynénjének írt.

1791. szeptember 21. Széchenyi István gróf születése

„Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni – ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.”
(gróf Széchenyi István)

1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István, a reformkori politikai küzdelmek egyik vezéralakja, aki a gazdaság és a közlekedés mellett Magyarország köz- és sportéletének szervezésében is halhatatlan érdemeket szerzett. A grófot Kossuth Lajos egykoron a „legnagyobb” magyarnak” titulálta, és mindmáig így tartjuk őt számon, hisz talán nincs még egy ember, aki ekkora féltéssel viseltetett volna a nemzet iránt.

Keddi maxima, Németh László küzdelme a magyar jövőért

 

Németh László nem egyszer küszködött azzal a felismeréssel, miszerint a magyarság – mindenekelőtt vezetőinek, a „politikai osztálynak” a tétovázása és késedelmessége miatt – képtelen lesz saját sorsának befolyásolására és (hasonlóan az első világháború végén tapasztaltakhoz) jóformán minden megfontoltság és cselekvő akarat nélkül engedi át magát a végzetszerűen bekövetkező eseményeknek, amelyek számára természetesen nem lesznek kedvezőek.

A társadalom térképrajzolója (Hetvenöt éve hunyt el Móricz Zsigmond)


(Forrás: Fortepan)

Ma háromnegyed évszázada, hogy elhunyt a magyar realista próza egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond. Írói pályáját a Nyugatnál kezdte, nevét a Hét krajcár című novella tette ismertté. Gazdag életműve éleslátó emberismerete miatt vált örök érvényűvé, a társadalmi rétegek kritikus ábrázolásával alkotott maradandót.

179 éve 1838. 08. 24. hunyt el Kölcsey Ferenc költő, kritikus, politikus, akadémikus, a reformkor egyik vezéregyénisége

Élete 1790-ben született Sződemeteren (Szilágy megye). Szülei középbirtokos nemesek, anyja erdélyi. Gyermekkorában himlő szövődményeként fellépő betegségben veszítette el fél szeme világát. Tizenkét évesen árván maradt. Sokat betegeskedő, törékeny testalkatú ember volt. Házasságot nem kötött, de testvéröccse halála után annak fiát, Kölcsey Kálmánt saját gyermekeként, örököseként nevelte.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog