erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

A mesterséges inteligencia kockázatai

Eljött ez a pillanat is: a mesterséges intelligencia kétharmadnál is nagyobb arányban képes egyetlen fénykép alapján meghatározni az emberek nemi orientációját. Legalábbis ez áll egy nemrég a Stanford Egyetem tudósainak tollából megjelent tanulmányban. Mi több, az algoritmus öt fényképpel akár már 80-90 százalékos pontossággal be tudja azonosítani a szexuális orientációt. Ha viszont az embereknek kellett tippelniük, akkor ehhez képest rosszabb eredmények jöttek ki, vagyis az átlagember éppen hogy 50 százalék körüli eséllyel találgat ez ügyben.


Kérdés, egyáltalán miért van szükség egy ilyen alkalmazásra, azaz kinek fontos az, hogy a melegek és leszbikusok „lelepleződjenek”, és mit jelenthet ez a fejlesztés? Sokkal többet, mint gondolnánk.
A közösségi média a személyes fényképek tárháza is egyben, hiszen csak a Facebookon havonta kétmilliárd aktív felhasználó volt idén augusztusban a Hootsuite and We Are Social által publikált elemzés szerint. Ha pedig a világ népességét nézzük, akkor a Föld lakosságának már több mint a harmada (40 százaléka) használ valamilyen közösségi profilt, önként és dalolva megmutatva az arcát. Az emberek döntő többségének tehát nyitott könyv az arca, a tévesen diagnosztizált képmások pedig akár sorsokat dönthetnek romba, különösen a nemi érés folyamatában lévő fiatalok esetében.
Milyen egyéb következményei lehetnek ennek a lehetőségnek? Gondoljunk csak más, hormonok által befolyásolt külső karakterjegyekre. Például a „nagyon termékeny” nők is hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek a munkaerőt kereső foglalkoztatóknál. Hogyan lehet majd azt bizonyítani, hogy azért nem vették fel a hölgyet, mert potenciálisan „túl sok” gyereket szülne, ami „ronthatja” a vállalat termelékenységét?
Sehogy, hiszen még kapcsolatba se fognak vele lépni az életrajz megküldését követően, csak a programot futtatták végig a közösségi profilján, amennyiben a munkaadó így gondolkodik. Mi több, az otthonunkba is beteheti a lábát a mesterséges intelligencia: már óvodásösztöndíjak is megjelenhetnek a játékgépeken használt szoftvereken keresztül mért kognitív képességek és a hozzá rendelt profilképek alapján.
A tanulmány szerzői szerint következtetni lehet majd az adott személy intelligenciájára is. Nos, Cesare Lombroso olasz orvos-kriminológus a XIX. században úgy vélte, hogy a fizikai kinézet alapján előre megjósolható egy személy bűnözési hajlama, ami a XX. század elejére utat nyitott nemcsak a szociáldarwinizmusnak, de az eugenika egyre népszerűbb elméletének is, amely, mint ismert, a nemzetiszocialisták által alkotott faji törvényekben csúcsosodott ki.
El is érkeztünk a rasszizmus veszélyeihez, hiszen az emberek nagy része nincs tisztában azzal, hogy négy-öt generációval korábban pontosan milyen származásúak voltak a felmenői, viszont egyes gének fizikai megjelenése néha csak generációkkal később vehető észre, ha egyáltalán – azonban a mesterséges intelligencia egyre biztosabban képes lesz akár százalékokban megbecsülni ezeket a tulajdonságokat.
Arról nem is beszélve, hogy a statisztikák önmagukban még tovább erősíthetik az előítéleteket, hiszen az elítéltek populációjának statisztikai adatai olyan „tények” lehetnek, amelyeket kivetíthetnek az ártatlan, de hasonló fizikai felépítésű és kinézetű népességre is. Ha ez bekövetkezik, az az ártatlanság vélelmének polgári jogi koncepcióját és civilizációs örökségét nullázhatja le.
Az már más kérdés, hogy van az intelligens algoritmusoknak olyan alkalmazási területe a bűnüldözés területén, amely kifejezetten üdvös: olyan új fejlesztés, illetve alkalmazás is létezik már, amely másodpercek alatt képes akár milliós számban tárolt nyomozati jegyzőkönyveket elemezni. Az Egyesült Királyságban és Belgiumban már tesztelik a rendszert, és nagy reményeket fűznek a nyomozati eljárások hatékonyságának robbanásszerű növeléséhez, ezáltal a sorozatos bűnelkövetők akár nagy területi szórásban elkövetett cselekményeikért is perbe foghatók lesznek.
Amikor az intelligens technológiai fejlődés és a gazdasági ágazatok kapcsolatáról beszélünk, nem elhanyagolható a kereskedelmi szolgáltatások területe sem, hiszen a szolgáltatások nyújtása meghatározó gazdasági tevékenység, akár a foglalkoztatást, akár a GDP-részesedést nézzük. Világszerte hatalmas erőforrásokat mozgósítanak a cégek a vásárlási szokásaink digitalizálása, egyúttal teljes körű értelmezése érdekében.
A mesterséges intelligencia egyik legújabb alkalmazási területe a mikromimika értelmezése, amely elsősorban a vásárlói elégedettség vagy érdeklődés analizálása lesz, amire már nem kell sokat várni. Amennyiben a legújabb okostelefon-generációk képesek lesznek a háromdimenziós arcfelismerésre is, ami az idei év slágere lehet, akkor az online vásárlási szokások is radikálisan átalakulhatnak.
Várhatóan egy éven belül a legújabb telefonok már így fognak működni: elég lesz csak rájuk pillantani (a szem a lélek tükre), és a telefon tudni fogja, hogy mit szeretnénk, és hamarosan az online boltok keresőmotorjai is. Ennek veszélye az lehet, hogy hosszabb távon arányaiban egyre kisebb kereslet mutatkozhat majd a humán munkaerőre a kereskedelmi eladók körében is, különösen akkor, ha tömegesen megjelennek a „virtuális öltözőszobák” a vásárlók által feltöltött háromdimenziós testszkennerképek alkalmazásával.
Végezetül, a tanulmány szerzői, Michal Kosinski és Yilun Wang szerint még ennél is többre lehet képes ez az óriási adatbázisra támaszkodó, önfejlesztő módszeren alapuló mesterséges (ideg)hálózat: akár még a politikai nézetet is be tudja lőni. Bár efelől erős kétségeim vannak, hiszen teljesen mást jelentenek a politikai kategóriák az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában vagy akár a régiónkban, de az algoritmus ettől még alkalmas lehet arra, hogy embereket úgy kategorizáljanak, hogy még csak ne is tudjanak róla, és ha nem tudnak róla, akkor nem is tehetnek ellene semmit – ez bizony már a nagyobbik baj, ami súlyos etikai aggályokat vet fel.
Talán eljött az a pillanat, hogy ne csak lelkesen figyeljük a mesterséges intelligencia fejlődését és alkalmazását, hanem valamilyen formában ellenőrzés alá vonjuk annak szélesebb körű alkalmazását. Annak ellenére, hogy Elon Musk, a Tesla vezére hatalmas összegeket áldoz az alternatív technológiákra, az emberiség legnagyobb veszélyforrásának mégis éppen a mesterséges intelligenciát nevezte, hiszen a társadalmi következmények beláthatatlanok.

Lovászy László (A szerző ENSZ-megbízott, egyetemi oktató)

 

Magyar idők

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog