erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

 

Korabeli csodák jegyzéke

Dr. Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató megfogalmazása szerint „egy rejtélyes szerző rejtélyes módon megőrződött kéziratának” a forráskiadványát ismertették azon a könyvbemutatón, melynek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum adott otthont szombat este.

Az érdekfeszítő rendezvény szervezője Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, házigazdája pedig a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője, Szebeni Zsuzsa volt.

Az Istennek kincses tárháza P. Losteiner Leonárd ferences szerzetes, főiskolai tanár, krónikás egyetlen magyar nyelven íródott műve, melyben az első magyar nyelvű, Csíksomlyóról és az ott található Mária-kegyszobor csodáiról szóló könyvet tisztelhetjük. Kéziratára dr. Mohay Tamás, az ELTE Tárgyi Néprajz Tanszékének vezetője bukkant rá. Elolvasása és részletes vizsgálata után tanulmányt írt róla, melyet a kézirat mai nyelvre átírt, valamint az eredeti fénymásolatával, illetve a megértéséhez szükséges magyarázatokkal együtt könyvvé szerkesztett. Az ekképpen összeállított kötet a csíksomlyói ferences kolostor ki­adásában látott nyomdafestéket.

Losteiner Leonárd – eredeti nevén Halász János – Kolozsváron született 1744-ben, és Csíksomlyón halt meg 1826-ban. Tizenhét éves korában lett ferences szerzetes Medgyesen, majd az esztelneki kolostorban filozófiát, Kolozsváron pedig teológiát tanult. Miután 1768-ban pappá szentelték, egy évig gróf Haller Antal házi káplánja volt, majd csaknem húsz esztendőn át egyházjogot, szentírástudományt és egyháztörténetet tanított a ferencesek teológiai főiskoláján, Kolozsváron. Innen Székre és Medgyesre kerül házfőnöknek, Mikházára házfőnöknek és újoncmesternek, majd végül Csíksomlyóra, ahol még 24 éven át dolgozott, írt, szervezett. A tanítás és a rendi munka mellett latin nyelven többek között megírta a csíksomlyói ferences kolostor történetét, az erdélyi ferences rendtartomány történetét, de írt világtörténetet is. Műveiből az elmúlt századok során sokan merítettek, azonban kiadásra egyik sem került – tudtuk meg Szőcsné Gazda Enikőtől.

Az már Mohay Tamás hozzászólásából derült ki, hogy a most végre nyomtatásban is megjelent, a csíksomlyói Mária-szobornak tulajdonított csodák feljegyzését tartalmazó, magyar nyelvű kéziratra kétszáz év lappangás után akadtak rá 2005-ben Nyíregyházán, innen juttatták vissza keletkezési helyére, Csíksomlyóra. Itt ragadta meg Mohay figyelmét, aki türelmes és aprólékos nyomozással igazolta annak hiteles és eredeti voltát, miközben még két, szintén kézzel írott másolatára is rábukkant Kolozsváron és Esztergomban. Kutatásai során ugyanis beigazolódott, hogy a szerző saját kézírását csak a Csíksomlyón őrzött példány tartalmazza.

Kérdésünkre válaszolva, a csíksomlyói templom jelen lévő igazgatója, P. Urbán Erik ferences atya elmondta, a Mária-kegyszobrot a közelmúltban tudományos vizsgálatoknak vetették alá, melynek eredményeit hamarosan közzéteszik. Annyit viszont elöljáróban elárult, nem hársfából készült, hanem juharból, melyet az 1400-as évek végén vágtak ki. Mohay Tamás pedig a hozzá intézett kérdésünkre adott válaszában leszögezte, a csíksomlyói búcsút állítólag elindító Tolvajos-tetői csatára vonatkozó feljegyzés sem Losteiner, sem más szerző művében nem található.

Bedő Zoltán

 

Székely Hírmondó

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog