erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Koprodukciót készít Sepsiszentgyörgyön az Osonó Színházműhely és az Andrei Mureșanu Színház

A két társulat Catinca Drăgănescu rendezésében állítja színpadra Székely Csaba Bányavakság című művét. A bemutatóra február 28-án, vasárnap este 7 órakor kerül sor az Andrei Mureșanu Színház Arta termében.

Brassó: Vak visszhang

A közelmúltban Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért-díjjal kitüntetett Fekete Vince, József Attila-díjas költő Vak visszhang című, válogatott és új verseit tartalmazó kötetét mutatjuk be Brassóban, a Reménység Házában 2016. február 18-án, csütörtökön 17 órától. A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője.
A Kézdivásárhelyen élő költő legújabb kötete a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg.

Történelmi kalandregény magyar fiatalok erdélyi meghurcolásáról

Történelmi kalandregényben idézi fel Nagy Lajos, a Magyar Távirati Iroda egykori újságírója magyar diákok egy csoportjának meghurcolását a második világháborút követően, Erdély egyik városában. A szerző, aki maga is az események részese volt, most megjelent Vadmadarak című könyvében tárja fel a hetven évvel ezelőtt történteket.

Egyed Ákos párhuzamos történelmekről és a székelység megmaradásának esélyeiről

 

Erdély és a Kárpát-medence egyik legismertebb történésze, a Kolozsváron élő Egyed Ákos kapta idén az életműdíjat az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak ünnepélyes átadásán. A 86 éves történész 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, fő kutatási területei: a székelység története, az 1848-as forradalom és szabadságharc erdélyi vonatkozásai, Erdély 1867-től 1914-ig terjedő története. Jelenleg az új, háromkötetes Székely történelem című munkán dolgozik társszerzőként és a szerkesztőbizottság elnökeként. Egyed Ákost a múlt tanulságairól, a székelység megmaradásának esélyeiről, román és magyar történelmi mítoszokról és a párhuzamos történelmek közelítésének lehetőségéről kérdeztük.

Egy székely honvédalakulat története

Nem csak a Székelyföld közelmúltjának magyar vonatkozású hadi történéseit gyűjti csokorba, hanem az egykori harci cselekmények szereplői közül is megszólaltat jó néhányat Berekméri Árpád Róbert történész legújabb, Lesz még kikelet! című könyvében, melyet csütörtököm mutattak be a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.

Vissza az időben: az Előretolt Helyőrségről

Az elmúlt hetekben parázs vita alakult ki arra a hírre, hogy a magyar kormány 150 millió forinttal támogatja az Orbán János Dénes erdélyi költő, író vezetésével induló Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t. Sántha Attila hozzászólása a vitához.
Az ügyben a magyar irodalmi élet több ismert alakja is megszólalt, és állást foglaltak az írószervezetek is. Az alábbi írást Sántha Attilától kaptuk: a szerző tagja volt az Előretolt Helyőrség nevű irodalmi csoportosulásnak, 2002–2005 között pedig az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) vezette.

Nemsokára e-bookban is érkezik a „Székely tankönyv”

A Magyar Kultúra Napjának apropóján mutatták be a gyakran székely tankönyvként is említett A Székelység Története című kötet második, javított kiadását. Az elsősorban középiskolásoknak készült kiadvány készítőivel Sepsiszentgyörgyön, az Erdélyi Művészeti Központban találkozhattak az érdeklődők január 21-én, csütörtökön.

Az áhítat és a gyarlóság kettős szorításában

Hieronymus Bosch eddig nem látott műveit is kiállítják a halálának 500. évfordulójára rendezett kiállításon. A jövő év egyik művészeti szenzációja lesz az a kiállítás, amelyet Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulóján rendeznek február 13. és május 8. között Hollandiában, a németalföldi festőzseni szülővárosában.

Évfordulók az erdélyi Helikon háza táján

A marosvécsi birtok megöröklésével alig húszévesen mesés vagyon birtokába jutó báró Kemény Jánosnak (1903–1971) az volt a szándéka, hogy a magyar kultúra és művelődés céljait szolgálja, így nem volt meglepő, hogy amikor 1925-ben a marosvásárhelyi írókat Octavian Goga miniszter provokálta, hogy mik is az írók céljai azzal az úgynevezett erdélyi irodalommal, közbelépett, és felajánlotta, hogy kezébe veszi az ügyet.

1888. december 23.; Vincent van Gogh levágja a bal fülét

„Festésről álmodom, aztán pedig lefestem, amit megálmodtam.”
(Vincent van Gogh)

1888. december 23-án, egy Paul Gauguinnal folytatott veszekedést követően vágta le bal fülét Vincent van Gogh világhírű holland festő, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja. Öncsonkítása következtében a művész előbb kórházba, majd szanatóriumba került, élete hátralévő másfél évének festészetét pedig szintén ez a végzetes tett határozta meg.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog