További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Ma is szól a Tücsökzene. Hatvan éve halt meg Szabó Lőrinc, modern líránk egyik legkiemelkedőbb alakja


Szabó-LôrincMa délután fél háromkor a Kerepesi úti temetőben emlékeznek a költőre (Fotó: MH)

Hat évtizeddel ezelőtt, 1957. október 3-án hunyt el a Nyugat második nemzedékének egyik legjelentősebb költője és a magyar irodalom leggazdagabb életművű műfordítója, Szabó Lőrinc.


„Soha a magyar gondolati líra ilyen csúcsokra nem jutott. A gondolatoktól feszülő vers nem elvont: sőt nagyon is tárgyszerű; egy korszak gondját s indulatát gyűjti. És soha magyar verskötet nem ábrázolta ilyen kietlennek, embertelennek az életet” – írta Illyés Gyula Szabó Lőrinc Te meg a világ című kötetéről az 1930-as években. Rába György ugyanezen versek kapcsán a metafizikus gondolkodó nyugtalanságáról és anarchista lázadásáról írt. Talán ezekből a sorokból is kitűnik, hogy a ma hatvan éve elhunyt Szabó Lőrinc életműve mennyire a huszadik századi ember világlátásának lenyomata: költészete tükre a háborúk pusztításának és az emberben való csalódásnak.

Szabó Lőrinc – akit legtöbben a Lóci-versekről ismernek – Miskolcon született 1900. március 31-én. Ősei tanítók és református papok voltak, édesapja, Gáborjáni Szabó Lőrinc ugyanakkor a családi hagyományoktól elérően nem értelmiségi pályát választott, hanem mozdonyvezetőként dolgozott. A család szegényes körülmények között élt, Lőrinc az elemi iskolát Miskolcon, majd Balassagyarmaton végezte, gimnáziumba pedig Debrecenbe járt, a református kollégiumba. Kitűnő diák volt, a görögön és latinon kívül németül és franciául is megtanult. Ötödikes korától Dienes Kató révén bejáratos lett a progresszív gondolkodású Dienes család házába, s ez nagy hatást gyakorolt személyiségének fejlődésére, ahogy az önképzőkör is, amelyben irodalmi műveltségét megalapozta.

Az első világháború után, 1918-ban hadi érettségit kellett tennie, majd be is sorozták. Budapestre költözése után először a Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, de alig két hét után átment a bölcsészkar magyar–német–latin szakára, ahol Babits Mihály tanítványa, majd segédtanítója és barátja lett. „Sokat köszönhetek e tekintetben Babits Mihálynak is, aki verseimet ugyan másfél évig nem közölte, de hamar barátságába fogadott: megtanított angolul, rendelkezésemre bocsátotta nagyszerű könyvtárát, s később – mint ismeretes – még fedelét és kenyerét is megosztotta velem” – írta Szabó Lőrinc erről az időszakról.
A fiatal bölcsészhallgató ez idő tájt főleg műfordításokból élt: többek közt Baudelaire-, Verlaine-, Shakespeare-, Coleridge- és Oscar Wilde-költeményeket ültetett át magyar nyelvre. Újságíróként is dolgozott, hosszú ideig az Est című napilap munkatársa volt. Feleségével, Mikes Klárával 1921-ben ismerkedett meg a Babits házasságkötése alkalmából rendezett ünnepi összejövetelen. Első verseskötete, a Föld, erdő, isten – amellyel első sikerét aratta – huszonkét éves korában jelent meg. Alig egy évre rá megszületett lánya, Kisklára is.

Feleségéhez nem volt hű, az esküvőt követő években megismerkedett V. Korzáti Erzsébettel, akivel huszonhat éven át, a nő öngyilkosságáig szerelmi kapcsolatban állt. A kezdetben titkos kapcsolat a házasságát is veszélybe sodorta, felesége előtt a Köszönöm, hogy szerettelek című versével bukott le.
Saját lap alapításával is próbálkozott, de Pandora című folyóiratának 1927-től mindössze hat száma jelent meg, aztán csődbe jutott, így a költő újra az Est lapok munkatársa lett. (Később a Pesti Napló, majd a Magyarország szerkesztője is volt.) Az újságírással járó mindennapi robotot nem szerette, ha csak tehette, utazott, járt például Erdélyben, Németországban és Egyiptomban is, s Egyiptom igen nagy hatással volt rá.
Költeményei, de még inkább politikai állásfoglalása miatt alakja, munkássága vitatott volt, a húszas években baloldalinak titulálták, de a negyvenes években már jobboldaliként tartották számon, a népi írók közé sorolták, s részt vett az Új Szellemi Front írói mozgalomban. Múltja miatt később nehezen boldogult, 1945 után három alkalommal is rendőri őrizet alá vették, s egy időre a nyilvánosságtól is eltiltották. Mindennek ellenére két évvel később felvették az írószövetségbe, noha emiatt többen is tiltakoztak. Ekkor jelent meg egyik legfontosabb és legismertebb kötete, a Tücsökzene is, amellyel költészetének új korszaka kezdődött, s amelyben személyes élményeket, emlékeket idézett fel verses formában.

Három évvel később, 1950. február 12-én öngyilkos lett szerelme, Vékesné Korzáti Erzsébet, ezután írta meg Huszonhatodik év címmel száz szonettjét. Majd műfordításai-ból is kötet jelent meg, noha a költő ekkor már sokat betegeskedett, s egyszer halálhíre is elterjedt. Munkásságát háromszor is Baumgarten-díjjal ismerték el, s egy ízben a József Attila-díjat is átvehette, 1957 márciusában pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. Pár hónappal később szívrohamban elhunyt, temetésén Illyés Gyula mondott beszédet. Barátai, családtagjai azóta is minden évben felkeresik sírját halálának napján: ma fél három után a Kerepesi úti temetőben tartják a megemlékezést.

Örök vég és örök kezdet

Kétnapos konferenciát rendeznek Örök véget és örök kezdetet címmel Szabó Lőrinc halálának hatvanadik évfordulója alkalmából csütörtökön és pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A konferencia célkitűzése kettős. Egyfelől arra vállalkozik, hogy a lehetőségekhez mérten széles spektrumban összegezze a Szabó Lőrinc-kutatás legújabb eredményeit. Másfelől arra, hogy körüljárja a Szabó Lőrinc-életmű kultúratudományi jellegű megközelítések révén megmutatkozó összefüggéseit. A konferencián előad többek között Bartal Mária, Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Mészáros Márton és Nemes Z. Márió.

Balassagyarmat szobrot állít

A költő, műfordító mellszobrát avatják fel ma Balassagyarmaton, halálának hatvanadik évfordulóján – közölte az MTI-vel a város alpolgármestere. A volt nógrádi megyeszékhely, ahol Szabó Lőrinc a gyermekéveit töltötte, ezzel tiszteletét fejezi ki nemcsak a költő, hanem Borsos Miklós 1979-es mellszobra iránt is, amelyet éppen húsz éve loptak el a Palóc ligetből. Petró György balassagyarmati szobrászművészt bízták meg az új szobor elkészítésével úgy, hogy az valamelyest idézze meg a Borsos-művet, mivel az eredeti, 1997 áprilisában eltűnt mellszobor öntőmintáját nem sikerült megtalálni. Az új szobrot a régi helyén állítják fel.

Forgách Kinga

 

Magyar Hírlap

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog