További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Kétszáz éve született Tompa Mihály, a reformkori nagy triász tagja


Tompa Mihály 20170928 Új, népi hanggal jelentkezett (Forrás: Wikipédia)

Petőfi és Arany barátja, a nagy költői triász tagja, Tompa Mihály kétszáz éve született. A korszakban szokatlanul új hanggal megszólaló alkotót mára sokan elfeledték, némileg kiszorult a kánonból.


„Megenyhült a lég, vidul a határ, / S te újra itt vagy, jó gólyamadár! / Az ócska fészket megigazgatod, / Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. / Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak / Csalárd napsúgár és siró patak; / Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet, / Az élet fagyva van s megdermedett.” E kétségbeesett sorok, A gólyához című híres költemény a szabadságharc leverése utáni nehéz időkben, 1850-ben született: szerzőjét, Tompa Mihályt gyászának kifejezéséért az osztrák haditörvényszék elfogta és vizsgálati fogságba helyezte. Bár a ma kétszáz éve született költő a reformkori nagy triász népszerű és egyenrangú tagja volt Petőfi és Arany mellett, a népies elemekből építkezve új, a korát megelőző hanggal megszólaló tehetség, mostanra sokan elfeledték, s versei némileg kiszorultak a kánonból.

Rimaszombatban született, egy nagyon szegény család első gyermekeként. Tanítója, Bihari György felismerte benne a tehetséget, és a Szentimrey család pártfogásába ajánlotta. Az ő segítségükkel került a sárospataki kollégiumba, ahol többnyire jeles eredménnyel tanult. Sárbogárdi, segédtanítói kitérő után visszatért iskolájába, ahol végül bölcsészeti, jogi és teológiai végzettséget szerzett.

A költészet már fiatalon foglalkoztatni kezdte, első románcait az Athenaeum folyóiratban jelentette meg huszonnégy éves korában. A köztudatba a Népregék, népmondák című művével robbant be, amely annyira sikeres volt, hogy szinte rögtön második kiadást kellett nyomni belőle. Költői szárnypróbálgatását Vörösmarty és Bajza József is figyelemmel kísérte, első verseskötete végül 1847-ben jelent meg, és ekkor – Arannyal egy időben – elnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatának különdíját is Szuhay Mátyás című elbeszélő költeményével. A társaság ezután tagjává is választotta. Szolgált lelkipásztorként is, a forradalom utáni szabadságharcban pedig tábori lelkész volt. Az 1849-es bukás nagyon megviselte, ekkor írta hazafias allegóriáit, s néhány burkoltabb jelentésű költeményének kézirata – például a már említett A gólyához című versé – az egész országban kézről kézre járt. Keleméren fogadott el lelkészi állást, s feleségül vett egy nemesi származású lányt, Soldos Emíliát.

A lírát ezután egy kis időre elhagyta, újra a népregék és mondák felé fordult, s ekkor születtek meg gyönyörű virágregéi is. Első gyermeke, Kálmán 1850 tavaszán született meg, a második, Géza pedig két évvel később. Ugyanebben az évben Hanvára hívták meg lelkésznek, de ezután életének legnehezebb időszaka következett, ugyanis elvesztette fiát. Időközben valaki névtelenül feljelentette őt a forradalom utáni versei miatt, ezért házkutatást végeztek nála, majd letartóztatták és a kassai haditörvényszék elé idézték. Végleg csak 1853 márciusában mentették fel.

A hatvanas években meghalt felesége is, gyászában sokat romlott az egészségügyi és lelkiállapota. Sorra írta barátainak a búcsúleveleket, 1868 tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia – amelynek levelező tagja volt – az ő költeményeit ismerte el nagydíjával, ám még azon a nyáron, alig ötvenegy évesen elhunyt.

Forgách Kinga

 

Magyar Hírlap

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog