erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Áruló vagy nemzeti hős? (Könyv jelent meg Dózsa Györgyről)

Felségsértő volt vagy hazafi? Áruló vagy nemzeti hős? Lázadó vagy kalandor? Ezeket a kérdéseket is tárgyalja az a Dózsa Györgyről szóló tanulmányokat tartalmazó kötet, mely a parasztvezér halálának 500. évfordulóján (2014) Csíkszeredában megtartott tudományos értekezlet anyagát tartalmazza.

A Hargita Népe Kiadó jóvoltából nyomdafestéket látott könyv háromszéki bemutatójára az elmúlt héten került sor a Bod Péter Megyei Könyvtárban, Magyarország Kulturális Intézete Sepsiszentgyörgyi Fiókja illetve vezetője, Szebeni Zsuzsa szervezésében. Amint azt dr. Balázs Lajos egyetemi tanártól megtudhattuk, a konferencia kezdeményezője az Erdélyi Múzeum-Egyesület általa vezetett csíkszeredai fiókegyesülete volt. A rajta résztvevő tizennyolc erdélyi és magyarországi Dózsa-kutató elhangzott előadása pedig két dolgot is bizonyított egyszerre. Jelesen azt, hogy Dózsa György alakja és emléke ma is jelen van a gondolatainkban, valamint életünkben, illetve nem csak fogyasztói, hanem művelői és bővítői vagyunk a magyar tudománynak és kultúrának.

A rendezvényt eleve megemlékező konferenciának tervezték, mert úgy gondolták, Dózsa nemcsak a kínhalála óta eltelt 500 esztendő kegyeleti okán méltó a megemlékezésre, hanem a magyar történelmi, valamint nemzeti tudat részeként is. A halála évfordulója kapcsán ugyanakkor ünnepi konferenciának is szánták, hiszen az ő kínszenvedése közösségi, illetve nemzeti sorsforduló a magyarság életében. Végezetül pedig a tudományos oldalát is kidomborítandó, a történelem és más humántudományok, valamint a matematika összehangolt közreműködésével szervezték meg.

Balázs tanár úr szerint a konferencia sikerének egyik titka talán abban rejlett, hogy a Dózsáról szóló tanulmányok megírását a szervezők néhány rá vonatkozó, állító-kijelentő mondattal ösztönözték. Például:

– ő volt az, aki először adott hangot a magyar nép vágyainak és szenvedéseinek

– ő az, akit a székelység vezérként adott a magyar népnek

– ugyanazt jelenti a magyarság történetében, mint Spartacus a rabszolgaság és Hutten Ulricht a német jobbágyság történetében, illetve Cromwell az angol és Danton a francia forradalomban

– ő a magyar nép legnagyobb vértanúja, akit tüzes trónon égettek meg

– ő az, akit Petőfi parasztkirálynak nevezett, noha gyűlölte a királyokat.

Ami az elhangzott előadások kiadását illeti, azt már Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője árulta el: nem volt egyszerű. Éppen ezért egy esztendőn át tartó kilincselés után végül az általa szerkesztett lap kiadója vállalta fel a Communitas Alapítványnál elnyert pályázati pénz segítségével. Ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa is támogatásban részesítette őket, így végül a könyv olvasóbarát áron kerülhetett az olvasók asztalára.

A találkozó egyik érdekes sznfoltját Oláh-Gál Robert matematikus Dózsa családfájáról tartott rövid előadása képezte. Ennek során többek között kiderült, hogy Vályi Gábor, Erdély első statisztika-, valamint testvére Vályi Gyula első matematikaprofesszora a parasztvezér késői leszármazottja volt, illetve hogy Bolyai Jánost foglalkoztatta a vértanú sorsa, ezért feljegyzéseket is készített vele kapcsolatban.

Bedő Zoltán

 

Székely Hírmondó 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog