erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

2017. május 31-én este 7-
kor rendkívüli koncert lesz
marosvásárhelyi Kultúrpalota 800
fős nagytermében, ahol két
világklasszis magyarországi
hangszeres szólista, Baráti Kristóf
és Várdai
István
 Antonín Dvořák a-moll
hegedű- és h-moll csellóversenyét
fogják megszólaltatni a helyi
filharmonikusokkal, 



A népszerű regényírót sok millióan olvasták a szocializmusban, de már a harmincas években „popkulturális szupersztár” volt

„Mit tegyen egy ember, akitől elrabolták a tragédiáját? Mit tegyen, aki azt hiszi, hogy nagyszerű jelleme miatt vállalja a halált, a pusztulást, a szenvedést, de egyszerre kiderül, hogy csak ostoba, kötni való bolond?” – tette fel a kérdést Rejtő Jenő a Csontbrigád című művében.

Bővebben: Piszkos Frednél is sötétebb titkok Rejtő életében



Nem példa nélküli az elmúlt húsz-harminc évben történt gyors magyar nyelvromlás 

Nem példa nélküli az elmúlt húsz-harminc évben történt gyors magyar nyelvromlás, mi is csak fölzárkóztunk a nemzetközi „élmezőnyhöz” az elmúlt ötven, és különösen a legutóbbi húsz-huszonöt évben. William Shakespeare összes műveiben tizennyolc-húszezer szó olvasható, s a listát még számtalan szókapcsolat is gyarapítja. A 20. századi angol (amerikai, ausztrál, egyéb) próza megértéséhez nyolc-kilencezer szót kell ismernie az intelligens olvasónak. Hasonlóan bővelkedett anyanyelvének szavaiban a spanyol Cervantes is, aki emellett olaszul is olvasott, és olaszról is fordított. A 18. és 19. századi német írók, tudósok ugyancsak gazdag nyelvkincset örököltek a nyelvújító Luther Mártontól.

Bővebben: Gárdonyi még tudta…



Három könyv, amely világsiker lehetett volna, ha nem Erdélyben írják. Csakhogy ezek a könyvek nem is születhettek volna máshol: kellett ehhez a nyolcvanas évek Romániájának irreálisba hajló világa, amely pont ezekbe az antiutópiákba kívánkozott.

Bővebben: Három könyv, amely világsiker lehetett volna



Levelet kaptunk. A feladó Karinthy Frigyes 1918-ból. Tényleg ő. A 2016. november 16-án Magyarországon élő, működő íróktól, újságíróktól, szerkesztőktől kérdez valamit. Valamit, amire muszáj lenne válaszolnunk, ha már ennyire kéri. „Kérlek, írótárs, válaszolj. Könyörgök neked, írd meg sebtiben - mi lesz? Hová megyünk? Meddig élünk? Mifelé törekedjünk? Mitől tartózkodjunk?” Aki tudja a választ írjon neki. Vagy ha inkább nem mondaná meg neki, írja meg magunknak. Nekem fogalmam sincs. De ha mégis lennének válaszaink, össze kéne gyűjteni őket. Mondjuk 2018-ig. Akkor lesz száz éve, hogy megkérdezte.

Bővebben: Nyáry Krisztián közölte Facebook-oldalán Karinthy Frigyes írását (érdemes elgondolkodni)



Iochom István új, sorrendben tizenötödik könyve* ismét az úgynevezett valóság­irodalom világába kalauzolja az olvasót. Ehhez segítségül kéri Borbáth József néhai ozsdolai szabómester naplóját, amely a múlt század első felébe vezet vissza minket. Abba a korba, amikor két háborút és két impériumváltást, na meg a kommunizmus térhódítását is kénytelen volt megélni Székelyföld lakossága.

Bővebben: Olvasólámpa: Háborúról földközelből (Iochom István új könyve)



 Az istenek színevesztett szalonját,/ a fakó ülőkékre és/ a törtkarú székekre helyezett/ gesztusokat,

Bővebben: Egyetlen olvasmányom



A Tusnádfürdőn lezajlott Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktáborban Oláh-Gál Elvira az erdélyi magyar történelmi családok néhány tagjával beszélgetett a Nobile Officium – Az erdélyi magyar történelmi családok XX. századi sorsa című interjúkönyvének bemutatója alkalmából.

Bővebben: A nemesség kötelez



A konyhában ültünk a földön, és a tűzhely meleg fénye kiugrott néha, meg-megsimogatván arcunkat. Hallgattunk, de magunkban megvallottuk, hogy a mű tökéletes, és nem is vettük le a szemünket róla. Tornya volt, ajtaja volt, ablakai voltak, ahol be lehetett tekinteni (egy krajcárért!), és ha bent meggyújtottuk a kis gyertyát, kivilágosodott az egész épület valami boldog, meleg világossággal, mint a szívünk ablaka abban az időben.

Bővebben: Fekete István: Betlehem



Catherine Horel történelemtanár Párizs (Paris I Panthéon Sorbonne) központi egyetemén 2014 szeptemberében kiadott könyve (L’amiral Horthy, Régent de Hongrie) kimondott célja helyreigazítani a kommunista éra Horthy Miklós magyar kormányzóról szóló történetírását. A neves párizsi Perrin Kiadónál megjelent 420 oldalas vaskos könyv kifejti, hogy Horthy Miklós nem azért csatlakozott az olasz–német fasiszta-náci tengelyhez, mert azonos beállítottságú lett volna. Továbbá beszámol arról, hogy, ameddig szabad keze volt Magyarországon – az 1944. március 19-i német megszállásig – Horthy Miklós megtagadta Hitlernek, hogy kiadja a magyarországi zsidókat, illetve a náci haláltáborokba deportáltassa őket.

Bővebben: Francia könyv helyreigazítja Horthy Miklós képét

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog