Tiszai ciánszennyezés (fotó Wikipedia)

Soha nem érdekelte nyugatot, Kelet-Európában mi történik. Ahogy most se. Csupán a haszon, hogy minél többet lehessen kisajtolni ha már gyarmatnak tekinti. Ja meg katonai támaszpontot építsen, és az ős ellenségét az oroszokat elrettentse, távol tartsa.  Mindazok mellett, hogy 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament több mint 90 százalékos többséggel elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát. Valami csoda vagy csodás beavatkozások, esetleg hanyagság miatt az Európai Bizottság nem tett eleget a felszólításnak, így még mindig használható a módszer, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetpusztító. A legutóbbi szennyezéskor több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án 22 órakor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. 2000. áprilisi becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el. A Tisza és a Szamos makroszkópikus élővilágának jelentős része elpusztult.

 

Áder János Magyarország korábbi köztársasági elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában mondta el: "Éppen 23 éve, 2000. január 30-án egy romániai aranybányánál gátszakadás történt, amelynek következtében 100 ezer köbméter cianidos zagy került a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. Hozzátette, hogy a tározót mindössze egy évvel korábban adták át, tehát súlyos tervezési, engedélyezési és működtetési hibáknak is állniuk kellett a háttérben a rendkívüli időjáráson túl.

A cianidos vegyületet ahhoz használják, hogy kinyerjék az aranyat a kőzetből. A zagy, amelyben benne marad a vegyület jelentős része, ülepítőkbe kerül - közölte.
Áder János kiemelte, hogy a cianid mennyisége a Szamosban a megengedett 320-szorosa volt.
Úgy értékelte, hogy a magyar vízügyi szakemberek bravúrt hajtottak végre a tiszai környezetpusztítás kezelésekor.
Közölte, hogy a Tisza-tó 93 százalékába nem jutott be a szennyezés, 13 holtágat teljesen megmentettek, megóvták a felszín alatti vízbázist, és senki sem halt bele a környezetpusztításba. Ugyanakkor halak, madarak, emlősök pusztultak el, továbbá a turizmus is nagyon megsínylette a történteket.
Magyarország perelte a szennyező román-ausztrál vállalatot, mintegy 30 milliárd forintra becsülve a kárát - idézte fel Áder János. Bár a pert az állam megnyerte, egy fillért sem kapott, mert a cég csődbe ment, Románia pedig nem állt helyt. Így "a szennyező fizet" uniós elvéből egyetlen fillér kártérítés sem következett Magyarországnak - hangsúlyozta a korábbi köztársasági elnök.
Úgy vélekedett: időszerű lenne egyértelműbbé tenni a jogszabályokat, hogy ilyen esetben a szennyezést kibocsátó államnak helyt kelljen állnia. Románia úgy adott engedélyt a bányára, hogy nem ellenőrizte megfelelően annak létesítését - jegyezte meg.
A volt államfő arról is beszélt, hogy sok szemét érkezik Magyarországra a Tiszán Romániából és Ukrajnából. Hivatali ideje alatt átadott egy gépsort, amely három éve tisztítja a folyót: már több mint 8 ezer köbméter hulladékot távolított el. Ebben az esetben azonban szintén sérül "a szennyező fizet" elve, hiszen Magyarország viseli a költségeket más államok helyett - mondta.
Áder János a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a műsorban arról is beszélt, hogy hétfőtől, két héten keresztül, a BME és a MATE hallgatói közül 20+10 hallgató pályázhat havi 100 ezer forintos ösztöndíjra, amelyet 5 hónapig kapnak a diákok. A pályázatokat azoktól várják, akik a hidrológia, a víztudomány, a vízépítés, a vízgazdálkodás, az energetika és a mesterséges intelligencia területén folytatnak tanulmányokat."

Szek-helyek Tóth László 

• < Előző
• Következő >