Szerző: Rodrigo Ballester

Atlantico.fr: Az egyes európai parlamenti képviselőknek a szavazatuk befolyásolása érdekében kifizetett pénzek botránya rávilágít a brüsszeli korrupció problémájára. De sokkal inkább egy politikai kihívást jelent, mivel Európa a Nyugat "puha gyomrának" tekinthető. Miről szól ez a Qatargate?

 

Rodrigo Ballester: Először is, ez egy olyan botrány, melyre korábban nem volt precedens az európai buborékban. Elvégre az Európai Parlament egyik alelnökéről beszélünk, akit a belga hatóságok letartóztattak, és akinek állítólag több százezer euró volt a bőröndjeiben, nem kevesebb! Egy olyan Európai Parlamentről beszélünk, amely folyton kioktat, amely kontinentális vagy akár világszintű erkölcsi tekintélynek képzeli magát, amely megrészegül az erényes jelektől, amely hirtelen leesik a piedesztálról, amelyre önmagát helyezte. És végül egy olyan európai buborék neve, amely egyre inkább beleszeret a politikailag korrekt ideológiákba, rendkívül fogékony a "civil társadalomra", amelyet készségesen összekever az európai polgárokkal, sebezhető, de dogmatikus csizmájában egyenesen áll, és rendkívül befolyásolható. Ebben az esetben súlyos korrupcióról van szó, ami szerencsére ritka. De az igazi probléma éppen ez az ökoszisztéma, amely lehetővé teszi mindenféle lobbik, és ami még rosszabb, rendkívül veszélyes ideológiák bejutását.

Atlantico.fr: Eva Kailli, a parlament görög alelnöke Katarról nyilatkozott. "Nincs jogunk erkölcsi leckéket adni azért, hogy alacsony szintű médiafigyelmet kapjunk". Mennyiben része ez a kijelentés a bűntudat és a relativizmus stratégiájának, amely az iszlamisták körében gyakori? Van más példánk is erre vonatkozóan?

R.B.: Ezek a kijelentések valószínűleg a petrodollárok visszhangja, amelyekkel ez a képviselő (feltehetően ártatlanul) megtömte volna a zsebeit. Ezek semmit sem érnek, egy szót sem hisz el belőlük, valószínűleg csak egy Doha által busásan megfizetett tanácsadó nyelvezetét ismételgeti. Személy szerint úgy gondolom, hogy a Nyugat általában véve, beleértve az EU-t is, túl gyakran próbál ráerőltetni egy általa egyetemesnek tartott értékkatalógust, míg mások ezt kulturális imperializmusnak tekintik. De nem ez a kérdés!

A probléma az, hogy saját európai társadalmainkban erre a relativizmusra hivatkozunk, hogy alibit adjunk az országaink törvényeivel és erkölcsével ellentétes ideológiáknak.

A teljes cikket itt olvashatja: corvinak.hu

• < Előző
• Következő >