Tudományos rangsorba került, digitalizál, és új kart indítana

2012-ben vált a Sapientia EMTE a romániai nemzeti felsőoktatási rendszer szerves részét képező, törvénybe foglalt és akkreditált intézménnyé, 2022-ben viszont már ugyanennek a rendszernek megkerülhetetlen és figyelmen kívül nem hagyható intézményévé fejlődött mind az oktatás, mind a kiválósági kutatás, mind pedig a közösségi, társadalmi szerepvállalás tekintetében. Évzáró sajtótájékoztatójukban többek között az akkreditáción szerzett kiemelt bizalmi minősítést, a nemrég szerzett Metaranking-besorolást, az egyetemen lezajlott és tervben levő digitalizációs folyamatokat is terítékre helyezték, valamint szó esett infrastrukturális fejlesztésekről és Sepsiszentgyörgy növekvő fontosságáról.

Az oktatás és a tudományos kiválóság kapcsán több eredménnyel is büszkélkedhet a Sapientia. Első ízben kapott tavasszal legmagasabb besorolást intézményi akkreditációján, kiemelt bizalmi minősítést szerezve. Az egyetemi rangsorok terén egy nagy újdonságról számolt be az egyetem rektora, dr. Tonk Márton: idén először tört be a Sapientia EMTE a Metaranking universitar listára, amelyen csak 31 egyetem szerepel a 102 romániai felsőoktatási intézmény közül, az intézmény pedig ezen a 14., megosztott helyre került. „Arra törekszünk, hogy tudományos munkára ösztönözzük a főállású oktatóinkat, hiszen az ilyen rangsorokba való bekerülésnél a publikációk és idézettség száma a fő befolyásoló tényező. A 2022-es Metaranking eredménynek köszönhetően elmondhatjuk, a Sapientia ott van a nagyok klubjában, és megerősíti azt is, hogy fennállása 21 esztendeje alatt letette névjegyét. Azt is kijelenthetjük, hogy új időszámítás kezdődött az egyetem életében, erősen visszaigazolva azt, hogy versenyképes intézmény vagyunk kiemelkedő kutatási és oktatási tevékenységekben egyaránt” – tette hozzá a rektor. Erre erősített rá dr. Balog Adalbert tudományos rektorhelyettes, aki elmondta: „a Sapientia 2017-től tudatosan felvállalta oktatóinak elismerését és segítését a kutatói munkában, amelynek jutalmazására dolgozta ki a minősítési pótlékrendszert, amelyet pályázati úton lehet elnyerni. Számokban: míg 2017-ben átlagosan kb. 10-12 publikáció jelent meg a nemzetközileg is elismert lapokban, 2022-ben közel 50 színvonalas publikációt tartunk számon. Fokozottan odafigyelünk a nemzetközi adatbázisokban való megjelenésekre, ebben segítségünkre van az ACTA is. A Webometrics rendszerben a 3400-as helyezés körül járunk jelenleg a 30 ezerből, ami azt jelenti, hogy az első 12%-ban szerepelünk”.
Digitalizáció terén már január elején látható volt a változás, hiszen az új évet új, korszerű honlappal kezdte az egyetem, melyen már az online fizetést is lehetségessé tették. Emellett – mint évösszesítő sajtótájékoztatójukon beszámoltak róla – elnyertek egy nagyszabású, 2,4 millió euró értékű pályázatot, melyet az oktatás és kutatás fejlesztésére fognak fordítani. „Ennek köszönhetően az oktatási termeket korszerű audiovizuális eszközökkel szerelhetjük fel minden helyszínen, és egy nagyszabású könyvtárfejlesztésre is sor kerül, például nagy értékű szkennerek segíthetik majd az állomány digitalizálási folyamatát. A számítógépes infrastruktúra és egyéb újításokon kívül több fejlesztésre is készülünk. Felhozhatnánk példának a tervben levő planetáriumot Csíkszeredában, a beszerzendő drónokat vagy 3D-s nyomtatót Marosvásárhelyen, vagy akár a Kolozsvárra szánt filmes-fotós eszközök hosszú listáját” – fejtette ki dr. Farkas Csaba, az egyetem informatikai hálózatokért és kommunikációért felelős rektorhelyettese. Elmondta, az új eszköztár segítségével – mint például a tervezett tolmácsprogramok, a high-tech eszköztár vagy a VR-szemüvegek – a hallgatók a mai trendeknek megfelelő oktatási és kutatási szoftverekkel, eszközökkel dolgozhatnak majd, az így megszerzett tudásnak köszönhetően pedig kompetensebb szakemberekké válhatnak. További érdeklődésre a rektorhelyettes elárulta, hogy a planetárium például reményeik szerint 2023 áprilisában lesz kézzel fogható, miután átesik egy országos közbeszerzési folyamaton. Tonk Márton hozzátette, „a planetárium is ékes példája annak, hogy a Sapientia túlmutat elsődleges célkitűzésein, és a hasonló megvalósításokkal nem csupán az oktatók és hallgatók igényeit szeretnénk kielégíteni, hanem a szélesebb közönségét is”.
A sajtótájékoztató keretében az idén sokszor tárgyalt sepsiszentgyörgyi szakok helyzetéről is szó esett. „Jelenleg már két alapszakon folyik oktatás a városban, a 2019-ben indult erdőmérnökin és az idén sikeres akkreditáción áteső agrármérnökin, ezen kívül 2022 őszén ideiglenes működési engedélyt kapott a sport és edzéstudomány szak is” – mondta el dr. Tonk Márton rektor, aki az infrastrukturális fejlesztések kapcsán elárulta azt is, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriuma idén novemberben döntésbe foglalta azon szándékát, hogy különálló kart hozzon létre Sepsiszentgyörgyön. Ez a harmadik formális lépésnek tekinthető ebben a témában, elsőként 2021 tavaszán létrehozták a sepsiszentgyörgyi Helyszíni Tanácsot, melyben az egyetem három karának képviselői dolgoznak együtt. Második lépésnek tekinthető az új kampusz terveinek bemutatása, melyre szintén ebben az időszakban került sor. Ennek kapcsán a rektor biztosította a sajtó képviselőit arról, hogy a formális engedélyeztetéseket már eljárták, a következő lépés a kivitelezési tervek véglegesítési folyamata. „A kuratóriumi döntésnek köszönhetően indulhat az előkészítés: az erre vonatkozó törvénykezések tüzetes átfésülése, a megfelelő dokumentációk előkészítése. Ez egy újabb mérföldkő a Sapientia fejlődésében” – tette hozzá a rektor. Elmondta, a Sepsiszentgyörgyi Kar létrehozásának feltétele az intézményen belüli módszertant követi, a soron következő feladat kidolgozni egy olyan forgatókönyvet, amely operatívan koordinálja és segíti elő az átállást, a különböző karok fennhatóságában álló képzések átvételét. Tonk Márton kiemelte, „szükségesek és elégségesek vagyunk és leszünk arra, hogy eleget tegyünk a Kuratórium elvárásainak”. 
Az egyetem vezetője a sajtó kérdésére abban is nyilatkozott, hogy hogyan érinti a Sapientia költségvetését a válság: hasonlóképpen, mint az Erdélyben élő családokat, ugyanis az egyetem is át kellett gondolja a költségvetését. Hozzátette, „nyugodt vagyok, mert olyan költségvetést sikerült felépítenünk, amely a biztonságot előlegezni meg”. Kiemelte, az egyik fontos intézkedés az volt, hogy a megengedett 10%-os online tanítást kihasználva az energiával való racionális gazdálkodást vettek figyelembe, és 2 hetes online oktatást vezettek be. Mindazonáltal február közepétől, a második félévben már jelenléti oktatással folytatják tevékenységünket.

Közlemény nyomán

• < Előző
• Következő >