Porosodó polcokon - Könyvolvasási szokások napjaink Magyarországán


Közhely, de igaz, hogy felgyorsult világunk sok tekintetben radikálisan átalakította-átalakítja mindennapjainkat. A digitális kor különösen nagy kihívást jelent az elmélyültséget igénylő tevékenységek, köztük a könyvolvasás esetében. Igaz, hogy a magyarországi könyvolvasási szokásról  szól az írásban, de nem sokban tér el az erdélyi magyarságé sem.

 

Szerző: Kiss-Kozma Georgina

"Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mi jellemzi az oly sokáig komoly társadalmi presztízsnek örvendő időtöltéssel kapcsolatos szokásainkat, s kitérünk arra, hogy a tágabb értelemben vett politikai lét szempontjából miért bír továbbra is pótolhatatlan értékkel a rendszeres könyvforgatás. 

Amikor a jó demokratikus berendezkedés alapfeltételein gondolkodunk, akkor az elsők közt szokás megemlíteni a felelős állampolgárok fontosságát. Az eszménynek megfeleltethető választóval szemben sokféle elvárást szoktunk megfogalmazni: legyen tájékozott, széles látókörű, egy-egy kérdésben alkotott álláspontját kellő alapossággal, az akár egymásnak is ellentmondó szempontok figyelembevételével alakítsa ki. Az iménti értékek egyfajta esszenciájaként a tudatos médiafogyasztás fogalmát szokás hangsúlyozni. A hétköznapi politikai-társadalmi események követése kétségkívül elengedhetetlen része annak, hogy képesek legyünk reflektálni a minket körülvevő világban zajló történésekre. Mindazonáltal az éppúgy gátja lehet a komplex választói ítéletalkotásnak, ha figyelmünket szüntelenül az éppen aktuálisra fordítjuk, s nem szentelünk időt a távlatos s elmélyült gondolkodásnak. Ha szimbólumokban szeretnénk megragadni a két megközelítés sajátosságát, akkor azt mondhatnánk, hogy

az újság és a könyv együttesen teszik ki az olvasott polgár lényegét. 

A széles társadalmi rétegek számára hozzáférhető írásbeliség története szorosan összekapcsolódik a tömegdemokráciák történetével. Egyértelmű ugyanis, hogy szoros összefüggés áll fenn a politikai részvétel kiszélesedése, a népoktatás elterjedése, az analfabetizmus háttérbe szorulása és a könyvipar kialakulása közt. Az olcsón, nagy mennyiségben előállítható és terjeszthető kiadványok révén lehetővé vált, hogy a bennük kimondva-kimondatlanul megfogalmazott eszmék és ideológiák sokak világnézetére és politikai magatartására hatással legyenek.

Érdekes, hogy az olvasás demokratizálódása ellenére a tevékenység elitjellege abban az értelemben fennmaradt, hogy továbbra is volt egyfajta nimbusza a könyvek világában jártas embernek. Az olvasottság magas presztízséből természetesen nem az következik, hogy a napi könyvforgatás a társadalom egészét tekintve általánossá vált volna, hanem hogy azok is előszeretettel jellemezték magukat rendszeres olvasóként, akik a valóságban nem feltétlenül hódoltak efféle szenvedélynek. Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia olvasáskutatók 2020-as tanulmánya szerint az elmúlt másfél évtizedben jelentős változás állt be e tekintetben. Míg korábban csak a válaszadók 17%-a mondta azt, hogy azért nem vesz rendszeresen könyvet a kezébe, mert nem szeret olvasni, manapság már közel felük nyilatkozik ekképpen. Ez annak jeleként értelmezhető, hogy a nem olvasó egyének egyre kevésbé érzik kellemetlennek bevallani, hogy nem tartozik mindennapi szokásaik közé az olvasás.

A könyvolvasási szokásainkat felmérő kutatásban természetesen rákérdeztek arra is, hogy mennyit és mit olvasunk. Az első ábráról leolvasható, hogy a könyvolvasó magyar felnőttek aránya folyamatosan csökkent a rendszerváltozás utáni három évtizedben, s 2005-höz képest is 11 százalékkal kevesebben mondták azt, hogy rendszeresen kezükbe vesznek könyvet. Ugyanennyivel nőtt azok aránya is, akik saját bevallásuk szerint soha nem olvasnak. Kóstolgassuk egy kicsit ezt a számot: minden második felnőtt magyar mondja azt, hogy soha nem olvas könyvet, s míg 15 éve a felnőtt lakosság negyede volt rendszeres könyvolvasó, 2020-ra csupán 13 százalékuk. A trendek továbbá azt is mutatják, hogy az elmúlt harminc év távlatában 2020-ban volt a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya. "

A teljes szöveg itt olvasható: corvinak.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog