- Részletek
- Kategória: Publicisztika
- Publikálva: 2022. november 10.
Az unióban egy év alatt az őshonos nemzetiségek megítélésében nem változott a helyzet. Sőt azt lehet mondani, hogy a buzik és más aberrációk röviden az LMBTQ+ elismertetése és a woke kultúra menetel az általuk elképzelt úton.
2021. szeptemberében a Newsweek oldalán Tárnok Balázs a Rákóczi Szövetség alelnöke így fogalmaz: "Az EU Bizottsága a közelmúltban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország és Lengyelország ellen is az LMBTQ+ jogok állítólagos megsértése miatt. Miközben Brüsszel kiáll az LMBTQ+ emberek jogaiért, folyamatosan figyelmen kívül hagyja azokat a kihívásokat, amelyekkel más kisebbségek, különösen az etnikai kisebbségek szembesülnek. Az etnikai kisebbségek megvédésének mellőzése része a Bizottságnak Európa nemzeti és regionális sajátosságainak elnyomására és lakosságának homogenizálására." A teljes cikk angolul Itt olvasható.
Lám eljutottunk oda is, hogy most már a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést lesöpörték az asztalról. Persze kivizsgálták és megállapították, hogy az érintett államokban elégséges az a törvénykezés mely szabályozza az őshonos nemzetiségek jogait. A kivizsgálódáskor persze az elnyomó többség véleményét kérték ki. Ha mégis a kisebbség vezetői is megszólalhattak azt érdekes felvetésként kezelték és elfelejtették.
A mostani döntés
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés szervezőinek az Európai Bizottság azon döntése elleni keresetét, amely szerint a brüsszeli testület nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében - erről az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága tájékoztatott szerdán.
A Minority SafePack nevű kezdeményezés arra irányul, hogy felszólítsa az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.
Miután az Európai Unió Törvényszékének korábbi ítéletét követően az Európai Bizottság tavaly januárban bejegyezte az európai polgári kezdeményezést, és összegyűlt az annak sikerességéhez szükséges egymillió aláírás, úgy döntött, hogy nem teszi meg a számára lehetséges jogalkotási lépéseket.
Az uniós bizottság indoklása szerint ugyanis a szóban forgó polgári kezdeményezés érintette területeken - a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása - eddig megtett intézkedések elegendőek e kezdeményezés céljának eléréséhez. Az európai polgári kezdeményezést benyújtó szervezet az Európai Bizottság döntését támadta meg a Törvényszéken.
A Törvényszék megállapította, hogy az Európai Bizottság eleget tett kötelezettségének a vitatott kezdeményezés tekintetében, amikor úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további jogszabályokra.
Az ítélet szerint a brüsszeli testület egyebek mellett jogosan ítélte úgy, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Modern Nyelvek Európai Központja (ECML) által kitűzött célok, tevékenységek és elvégzett feladatok szintén hozzájárulhatnak a kezdeményezésszervezők szándékainak megvalósításhoz, elkerülve ezzel az erőfeszítések megkettőzését és az erőforrások pazarlását. Ezen túlmenően az Európai Bizottság jogosan vélte úgy, hogy az integrációval és a társadalmi kohézióval kapcsolatos cselekvési terve tartalmazza a nemzeti kisebbségek jobb társadalmi integrációjának elősegítését a foglalkoztatáson, az oktatáson és a szociális lehetőségeken keresztül.
Az uniós testület továbbá helyesen ítélte meg azt is, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv -, amely megkönnyíti a médiatartalmak vételét és továbbadását az Európai Unió egész területén - tagállami betartása hozzájárul a kezdeményezés céljának eléréséhez, nevezetesen a különböző tagállami eredetű és nyelvű audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés javításához - tette hozzá ítélete indoklásában az uniós törvényszék.
A határozat ellen a közlésétől számított két hónapon és tíz napon belül fellebbezést lehet benyújtani, amely kizárólag jogkérdésekre korlátozódhat - tájékoztattak.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Minority SafePack kezdeményezője az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem az Európai Unióban a luxembourgi döntéstől függetlenül folytatódik.
Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, a FUEN elnöke a nyilatkozatban meglepőnek nevezte az uniós törvényszék döntését, amely - mint írta - nincs összhangban az e tárgyban hozott korábbi ítéleteivel.
A FUEN és a Minority SafePack Kezdeményező Bizottsága, illetve jogászaik elemezni fogják a Törvényszék érvelését, és döntenek a megtehető lépésekről, közöttük a fellebbezésről - tájékoztatott Vincze Lóránt, majd hozzátette: a FUEN addig is folytatja munkáját az őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok nyelvi és kulturális sokszínűségének védelme és támogatása érdekében. Továbbra is törekszik megtalálni a kisebbségek számára előnyös javaslatok megvalósításának módját - tette hozzá a FUEN elnöke. Az MTI tudósítása
A történethez hozzátartozik
A Minority SafePack európai népi kezdeményezés hosszú, több fordulós politikai harc eredményeképpen jutott el az Európai Parlamentig és a Bizottságig. normálisan gondolkodó ember számára fura de mégis helytálló: A BIZOTTSÁG EREDETILEG NEM IS JÁRULT HOZZÁ, HOGY A KEZDEMÉNYEZÉSHEZ ELKEZDŐDHESSEN AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÉS.
A kezdeményezőknek az Európai Unió Bíróságán sikerült kiperelniük az aláírásgyűjtés lehetőségét. Az uniós szabály szerint egymillió aláírást kellett összegyűjteni legalább hét tagállamból, de úgy, hogy az aláírások számának mind a hét országban el kell érnie egy, az adott ország népességéhez mért minimumot.
Tóth