Getty Images/politico.eu

A dák örökséggel büszkélkedő hazánkban, nem sok szó esik arról, hogy változás készül az unióban. Az ukrán háborúval és Klaus Iohannis esetével, - kipottyant a NATO kebleiből –, van tele a média. Neve nem szerepel a The New York Times által közzétett NATO elnökségre jelöltek listáján.

 

- Az már kevésbé jelenik meg, hogy erősítik a rendőr államot: a parlamentben megszavazott, - miután Klaus Iohannis államfő kihirdeti -, törvény értelmében a Helyi Rendőrség az Országos Rendőrséghez hasonlóan megnövelt jogosítványokat kap.

- Az RMDSZ-hez közel álló portál a maszol.ro közölte Kelemen Hunor elnök nyilatkozatát: „Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, és az utolsó pillanatig harcolnia kell azért, hogy meggyőzze erről Hollandiát, amely még ellenzi az ország felvételét a belső határellenőrzés nélküli övezetbe”.

 

Európa változik?

Mindazok mellett, hogy a német gazdaságot megtépázta az energia válság, azért még a legerősebb gazdasággal rendelkezik az unióban. Nem csoda, hogy botrány robbant ki, Németországra most jobban haragszanak, mint Magyarországra, miután a Scholz-kormány kivásárolná magát a válságból, Brüsszel gáz ársapkás ötletéről pedig nagyjából hallani sem akar. Ez volt októberben, a fejlemények pedig úgy hangzanak, hogy meg is teszik. A német parlament elfogadta Scholz önmegmentő, 200 milliárd eurós csomagját. Scholz-kormány az uniós közös gázvásárlással is szembemegy.

 

A német kancellár nemrég Kínába is ellátogatott, ahol nemcsak leszögezte, hogy szerinte „Kína nagy jelentőségű ország”, de Scholz még arra is megkérte a kínai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra. A német kancellár kijelentésén nem lehet csodálkozni, hisz kiemelkedő a gazdasági kapcsolat volumene a két ország között. Azt se felejtsük el, hogy a német gazdaság függ az olcsó kínai munkaerőtől, ezektől a megválni érzékenyen érintené a német gazdaságot.

Erről itt olvashat többet.

 A német kancellár: Scholzék Bidenékkel is szembe mennének. Még a félidős választást sem várták meg a németek, új kereskedelmi tárgyalásokat akarnak.

Amerikával is szeretné rendezni sorait, ez még egy szálka Ursula von der Leyen által vezetett kabinett szemében. A Politico keddi cikke szerint azonban Scholz nemcsak Kelettel, de Nyugattal is rendbe szedné a németek kapcsolatát. Mint a lap rámutat:

 

„a német kormány azt szeretné, ha az EU a keddi félidős választások után gyorsan megkezdené a megújított kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal

– közölte Christiane Hoffmann, helyettes kormányszóvivő hétfőn.

A javaslat azonban riadalmat keltett Brüsszelben, és Washingtont sem nyűgözte le. Az utolsó kísérlet egy ilyen megállapodás megkötésére – a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség – három évnyi meggyötört tárgyalás után összeomlott, Németországon belüli és végül Donald Trump ellenállása közepette.

 

A 2013 és 2016 közötti tárgyalások aggodalmakat váltottak ki amiatt, hogy az EU piacát elárasztják a klórozott csirkehúsok, aláássák a munkavállalók jogait, és megnyílnak az állami egészségügyi szolgáltatások az amerikai vállalatok előtt.

Arra a kérdésre, hogy kommentálja Németország javaslatát az elakadt tárgyalások újraindítására, az Európai Bizottság szóvivője nyersen fogalmazott. »A TTIP-tárgyalások újraélesztése nincs napirenden« – mondta a szóvivő”. (Politico)

(Politico eredeti, angol nyelvű cikkét a tárgyalásokról itt olvashatja.)

 

Forrás: mandiner.hu, politico.eu, maszol.ro

• < Előző
• Következő >