Tóth László
Már több mint száz éve tudjuk, hogy a fogyasztás nemcsak a szükségletek kielégítését szolgálja, hanem egyúttal státusszimbólum is. – írja Rob Henderson az erkölcsi pszichológiára speciálódott tudós, a Quillette magazinban.
Az átlagon felüli pénzzel, vagyonnal rendelkezők, hivalkodó fogyasztással igyekszenek bizonygatni gazdagsággal elért rangjaikat. Pazarló életvitellel és fölösleges luxuscikkek halmozásával igazolják státusukat.
A fogyasztói társadalom, ezt nem tudja lenyelni.
Az eddig luxusnak számító termékek dömpingje széles körben elérhetővé tette a luxus termékeket is. A fogyasztás által elért rang már nem különbözteti meg ezeket az embereket az általuk átlagembereknek nevezettektől. Ezért olyan sajátos világnézeti és történelmi nézeteket, alakítanak ki melyekkel elkülönülnek. Ez szűk körben elfogadottá válnak és azt az érzést keltik, hogy a kívülieknek szinte elérhetetlen. Így elválasztják a társadalmi státust a javaktól, és újra hozzá kapcsolják a hiedelmekhez. A magyarázat: az embereket jobban foglalkoztatja a társadalmi helyzete, ha fizikai szükségleteit kielégítette. Ezért kényszert érez a társadalmi státus építésére, fenntartására, mi több félnek annak elvesztésétől. “A luxus hiedelmek olyan ötletek és vélemények, amelyek nagyon alacsony áron adják meg a gazdagok státusát, miközben az általuk alsóbb osztálynak nevezetteket megterhelik". – írja Henderson
Az ellenkezője is igaz azok, akik kívülállóknak érzik magukat ők is megteremtik a saját erkölcsi és vélemény normáikat.
Wolfgang Ullrich is a “Stíluskritika egy új gyónási kultúráról” könyvében az új értékek kialakulásáról beszél, úgymond provokatív stílusban.
Minden az értékek körül forog, politikusoktól a hétköznapi emberig mindenki ezt vallja. A fogyasztói világban, a politika mindenütt jelen van az akcióművészetben, az életben, az evésben és a fittség kultuszában is. Ullrich véleménye szerint a politikusok által létrehozott normák beépülnek a társadalomba és egyénileg meghatározott értékké válik ez az elköteleződés népszerű, mert növeli az önbizalmat. Írják Ullrich művének elemzői.
A fogyasztói társadalomban a szupermarketek, a különböző elit márka üzletek, az eligazító előadások, a mindent megmagyarázó filmek, rövid írások a szétágazó humán és fizikai igények kielégítésére szolgál . - Véli Ullrich
Ezek lettek a jelen hittérítés helyei. Az információ és a kínálat dömpingben fogyasztók elég nehezen tudnak eligazodni. Az oktatás lenne hivatott felkészíteni a befogadó társadalmat, az értékek felismerésére és az egyéb szabályzó fikciók kiszűrésére. Ez nem történik meg ezért az emberi együttélés különböző szintjein egyének, csoportok erkölcsi és megértési normákat alakítanak ki, függetlenül attól, hogy mennyire nyugszanak reális szakemberek által alátámasztott alapokon.
