A székelység számára kinyílt a nagyvilág

László Tamás

Magyar Hírlap

„Békés úton lehetne kimunkálni, adaptálni már létező, célba jutott megoldásokat és újakat megfogalmazni a kisebbségek jogai, gazdasági-társadalmi fejlődése érdekében. 

 

Az erdélyi magyarság, benne a székelység, mindig is Európában létezett, elég megnézni Erdély középkori műemlékeit, az erdélyi templomok és kastélyok szá­zait. Erdélyiek tanultak Európa híres egyetemein, Bolognában, Genfben, Párizsban, Wittenbergben. Hollan­diából hozta haza a nagyszerű Misztótfalusi Kis Miklós magyarrá vált betűkészletét, kint nyomtatott Bibliáit. Kőrösi Csoma Sándor Göttingenben angol ösztöndíjjal tanult, az itt szerzett tudással felvértezve indult keletre, a magyarság eredetét kutatni. Erdély és Európa kapcsolatairól köteteket olvashatunk, egészen Trianonig.

Trianon úgy tűnt, hogy ezeket a közvetlen kapcsolatokat megszakítja, ehelyett az történt, hogy például az európai szecesszió sajátos magyar stílussá érlelődött Kós Károly és társai munkássága révén a 20. század elején, majd Trianon után is. Mindennemű elnyomás ellenére az erdélyi művészet, az irodalom és a képzőművészet egyaránt európai magaslatokat ostromolt, elég a szobrász Szervátiusz Jenőt és Tibort vagy a marosvécsi helikoni közösség íróit, költőit említenünk. Ez utóbbiról írta Kuncz Aladár, hogy ez »a szellemi csoportosulások között talán egész Európában a legösszefogóbb és legegyetemesebb kisebbségi alakulat, amely egyszer hivatva lesz arra, hogy a kisebbségi irodalmak tisztán művészi, pacifista eszméit bevigye az európai köztudatba«. Csak néhány példát villantottunk fel annak bizonyítására, hogy Erdély minden helyzeti és történeti hátránya ellenére töretlenül Európa szerves részeként határozta meg magát.

A címben az áll, hogy „a székelység számára kinyílt a nagyvilág”. Előbb azonban végzetesnek tűnően bezárult. A kettős állampolgárságról szóló, második, lelki Trianonként megélt népszavazáson, 2004. december 5-én a határon túli magyarság, köztük kiemelten a székelység joggal érezte azt, hogy az anyaország megtagadta. Bezárultnak érezhették a horizontot, összeszorult a szívük, bezárult a világuk is.

A 2004-es trauma után innen kellett elindulni 2010-ben. Hat évig kellett várni az első gyógyító lépésekre, a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozásról szóló törvényekre. Ezt követték az egymilliót is meghaladó állampolgársági eskük a határon túlra rekedt magyarok számára, akik így már nemcsak a nyelvükben, de ténylegesen is megtapasztalták a hazát, a magyar nemzethez tartozás eltéphetetlen élményét.”

 
 
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog