Az amerikai eszmék veszélyeztetik Franciaországot

A New York Times-ban nem rég napvilágot látott egy cikk „Széttépik-e az amerikai eszmék Franciaországot? Politikusok és prominens értelmiségiek szerint az Egyesült Államok faji, nemi és poszt-kolonialista társadalmi elméletei fenyegetést jelentenek a francia identitás és a francia köztársaság számára.

 

Norimitsu Onishi párizsi tudósító szerint a fenyegetés egzisztenciális. Az Egyesült Államok egyre divatosabb baloldali eszmeirányzatai a szeparatizmust táplálja, támadja a nemzeti egységet, Franciaország szellemi és kulturális örökségét. Nem beszélve az iszlamizmus terjedéséről.

Ezen nem is lehet csodálkozni, ha egy egyetemen az esélyegyenlőség nevében az európai kultúrát kérdőjelezik meg és a görög-római klasszikus irodalmat és művészetet az elnyomás és a rabszolgaság melegágyának tekintik.

A Princetoni Egyetem kuratóriuma 2020. június 26-án megszavazta Woodrow Wilson nevét törlik a Köz- és Nemzetközi Ügyek Iskolájáról, amelyet ezentúl egyszerűen Princetoni Köz- és Nemzetközi Ügyek Iskolájának fognak nevezni. 1 Mert úgy vélik, hogy Wilson rasszista gondolkodása és politikája alkalmatlan névadóvá teszi.

Nem is akadunk ki ezen ha megismerjük az egyetemen eluralkodott nézeteket. Itt tanít jelenleg az egyik proeminens fehér ellenes tanár, a Dominika Köztársaságban született Dan-el Padilla Peralta, úgy gondolja, hogy a klasszicistákkal együtt az ókori görög és római kultúrát le kell venni a piedesztálról - még akkor is, ha ez a tudományág megsemmisülését jelenti.

Több éve nyíltan beszélnek arról a kárról, amelyet a klasszikusok követői okoztak két évezreden át az ókortól kezdve, mint a: rabszolgaság, fajtudomány, gyarmatosítás, nácizmus és más 20. századi szörnyűségek.

Padilla szerint, klasszikusok körül fejlődtek a modern nyugati egyetemek. Támadja a klasszikusokat és magát tudományágat is. 2020-ban nyílt levélben ezt írta: „Felszólítjuk az egyetemet, hogy fokozza elkötelezettségét a fekete emberek iránt, és történelme során először váljon antirasszista intézménnyé.” Padilla szerint klasszikusok fontos szerepet játszottak a „fehérség” feltalálásában és folyamatos uralmában, úgy véli, hogy a klasszikusok annyira belegabalyodnak a fehér fölénybe, hogy elválaszthatatlanok tőle. Szerinte a tudományág olyan, mintha valaki tudatosan tervezett volna, kifejezetten a színes tudósok jogszerű státuszának eltiprásáért. A princetoni egyetemen nincs egyedül a véleményével Denis C. Feeney latin szakos tanár szerint ez a tudományág sem érdemli meg a jövőt.

A The New York Times cikke szerint prominens francia intellektuelek fogtak össze az ellen, amit ők csak az amerikai egyetemi kampuszok kontrollálatlan progresszív baloldaliságának neveznek.

A Times rámutat, hogy Emmanuel Macron francia elnök több ízben is kijelentette:

az amerikai "woke" baloldaliság egzisztenciális fenyegetést jelent Franciaországra nézve, a szeparatizmust és az iszlamizmust bátorítja, felőrli a nemzeti egységet, és támadást intéz Franciaország intellektuális és kulturális öröksége ellen.

 Macron a szeparatizmus elleni küzdelemről szóló beszédében figyelmeztetett, hogy számos olyan téma, amelyet Franciaország akadémiai szinten kiemelkedően oktatott, "alá lett ásva, és el lett hagyva”.

A francia egyetemeken megkezdődött a kultúrharc, a hírekben és a hivatalos médiában keveset foglalkoznak a helyzettel, ezért a vita áttevődött a közösségi médiába.

Jean-Michel Blanquer francia oktatási miniszter szerint harcolni kell az amerikai egyetemekről jövő intellektuális mátrix és az interszekcionalitással kapcsolatos eszmék ellen, amik szembemennek a francia származástól, nemtől és vallástól független egyenlőség elvével, és melyek táptalajai a társadalom széttöredezésének és az iszlamizmusnak. Blanquer szerint tenni kell valamit annak érdekében, hogy visszafordítsák ezt a jelenséget és megújítsák a köztársaságtudatosságot a francia társadalom szívében és politikai életében egyaránt.

A politikusok egy párton belül se tudnak közös nevezőre jutni nem rég - amiről már írtunk - a francia belügyminiszter a francia evangéliumi keresztényeket is a "nagyon komoly probléma" kategóriába sorolta, gyakorlatilag az iszlamista terroristák mellett említve őket.

Valami gyenge fuvallat elindulhat az európai kultúráért hisz Macront sokan balközép politikusnak tekintettek, elkezdett meglepetést okozni az embereknek, amikor a jobbközép nézőpontokat kezdett el képviselni a kultúrával és a szélsőbaloldal elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekben.

Elhamarkodott következtetést nem lehet levonni mert ha ezek csak választási kampányszövegek, sokra nem megyünk vele.

 

Tóth László

 

Forrás : https://www.nytimes.com/2021/02/02/magazine/classics-greece-rome-whiteness.html; https://www.nytimes.com/2021/02/09/world/europe/france-threat-american-universities.html;

 Kép: New York Times

1) Wilson 1902-ben a Princeton Egyetem elnöke lett, majd 1910-ben New Jersey állam kormányzójává választották. Elnöksége alatt a századfordulós reformpolitika folytatódott. Többek között a nevéhez fűződik a jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékrendszer létrehozása is. Tevékenysége elismeréséül 1919-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog