Szerző: Balogh Levente
kronikaonline.ro
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese David Munizt, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének ügyvivőjével találkozott.
A találkozó tényét nem érdemes túldimenzionálni, az ügyvivő ugyanis vélhetően nem RMDSZ-elnöki, hanem inkább kormánykoalíciós vezetői, miniszterelnök-helyettesi minősége miatt tárgyalt Kelemennel. A megbeszélésen ugyanis általános, gazdasági témák is szóba kerültek, a cernavodai atomerőmű bővítésétől az infrastruktúra fejlesztéséig. Vagyis a nemrég távozott nagykövet, Adrian Zuckerman helyét ideiglenesen átvevő ügyvivő amolyan protokolláris megbeszélést folytatott a magyar közösség soraiból származó kormányfőhelyettessel.
Mégis a jelenlegi világpolitikai kontextusban fontos, hogy legalább ilyen szinten napirendre kerülnek az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösség ügyei is. Illetve egyáltalán: a romániai magyar közösség létezésének ténye. Hiszen az Egyesült Államokban éppen most zajlott, zajlik az őrségváltás, a republikánus Donald Trump helyét a demokratapárti Joe Biden vette át. Mindez azonban több mint valószínű, hogy nem befolyásolja érdemben Washington térségünkkel kapcsolatos geopolitikai elképzeléseit, amelyekben Románia – Lengyelországhoz és Ukrajnához hasonlóan – ugyanolyan kulcsfontosságú az amerikaiak szemében Oroszország visszaszorításában, mint eddig. Vagyis Romániának nem igazán kell attól tartania, hogy az Egyesült Államok sűrűn felhánytorgatná a kisebbségek ügyét, különös tekintettel a több mint 1,2 milliós magyar közösséget ért jogsérelmekre.
Közismert, hogy Románia kapcsán elsősorban a korrupciót ostorozzák a néha szinte helytartóként viselkedő nagykövetek. Amiben jórészt igazuk is van – mégis, az egésznek van egy olyan felhangja is, hogy a korrupció akkor tombol igazán, ha egy közbeszerzési pályázaton nem amerikai cégek nyernek.
