Lesz aki elkapja a koronavírust, másoknak az agyára megy

Ha sokat tart a pandémia a betegek két csoportra oszthatók, lesznek olyanok kik elkapják és meggyógyulnak, a második és számosabb akiknek az agyára megy, ne adj Isten még vannak azok akik meghalnak de azok között sok lesz kik nem a vírus hatására.

A szakemberek szerint pszichés mellékhatása lesz a pandémiának. Most már több mint egy év után a lezárásoknak, a bezártságnak bőrünkön érezzük a hatását. Emlegetik, hogy a vírushelyzet kialakulásával egy új világ kezdődik. Mind ez meddig tart?
A szakemberek mikor mondják, hogy a szorongást a betegségtől mikor űzhetjük ki a mindennapjainkból?
A „szakemberek” mikor mondják, hogy vége a bezártságnak?
Ha még sokáig tart vajon ugyan azok a társas lények leszünk mint azelőtt?

 

A járvány hatására történt bezártság alatt a kábítószer és alkohol fogyasztás megugrott. Azt írja a thetimes.co.uk: „Az adatok azt mutatják, hogy az öngyilkosság és a kábítószer-fogyasztás következtében bekövetkezett halálesetek több mint harmadával emelkedtek a lezárás során.
A 45 év alatti emberek ötször nagyobb eséllyel haltak meg egyéb kiegészítő kockázatok, például öngyilkosság és szerhasználat miatt, mint koronavírustól.”

Az egy év után, hogy a lezárásokban élünk és megjelent a vakcina, mit hozhat ez nekünk? A széleskörű immunitás kialakulásáig még hosszú az idő, a vakcina előállítására nincsen elég kapacitás, de az oltás se megy egyik napról a másikra. Akörül is bizonytalanság van, hogy mennyi ideig biztosít immunitást a vakcina, és mire annak hatása csökken kialakul-e a nyájimmunitás. Még hosszú ideig köztünk marad a stresszhelyzet, különösen, hogy a média tele van az angol, afrikai vírusmutánsok hatásainak bemutatásával és a körülötte kialakult bizonytalanságokkal.

Paula Cocozza publicista „Lehet, hogy a koronavírussal együtt töltött év átalakította az agyunkat?” teszi fel a kérdést Guardianben. Pszichológusok segítségével járja körbe, hogy mire számíthatunk ha a lezártságot feloldják.

Az emberek a normalitáshoz való visszatérésről beszélnek, én nem hiszem, hogy ez meg fog történni" - véli Frank Snowden, a yalei járványtörténész, a „A fekete haláltól a jelenig” járványok és társadalom viszonyáról írt könyv szerzője. Négy évtizedet töltött a járványok tanulmányozásával. Aztán tavaly tavasszal, amikor a szakembert azzal ostromolták, hogy a történelem fényt deríthet-e mi a Covid-19, életműve az ölében hullott. Elkapta a koronavírust!

Snowden úgy véli, hogy nem véletlen szerű esemény volt a Covid-19 rohamos elterjedése. Szerinte valamennyi járvány „a társadalmat az emberek által a környezettel, más fajokkal és egymással való kapcsolataik által létrehozott sajátos sérülékenységeken keresztül sújtja”. Minden járványnak megvannak a maga tulajdonságai, és ez - kissé hasonlóan a buborékos pestishez (bubópestis) - befolyásolja a mentális egészséget. Snowden egy második pandémiát lát „a Covid

19 járvány utáni időben… [egy] pszichológiai járványt ”

Aoife O'Donovan, a kaliforniai UCSF Weill Idegtudományi Intézet pszichiátriai docense, aki traumákkal foglalkozik, egyetért ezzel. "Sok bizonytalansággal van dolgunk" – mondja. "Igazán szörnyű dolgok történtek, és másokkal is történni fognak, és nem tudjuk, mikor és kinek, vagy hogyan. Ez kognitív és fiziológiai szempontból is igényebe veszi a szervezetet."

A hatás az egész testben tapasztalható, mondja, mert amikor az emberek elvont vagy tényleges fenyegetést észlelnek, aktiválják a biológiai stresszreakciót.

A kortizol mobilizálja a vércukorszintet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az immunrendszer aktiválódhat egyszerűen azzal, ha meghallja, hogy valaki melletted köhög, egy kósza hírre, a maszkok láttán, vagy egy idegen, aki feléd sétál. O'Donovan rámutat: a kormányrendeletek szükségszerűen széleskörűek és változnak, „nekünk, mint egyéneknek sok döntést kell meghoznunk. Ez egy intenzív mértékű bizonytalanság.” A szervezetünk folyamatosan készenléti állapotba kerül, és növekszik valamilyen gyulladás szintje. Ez befolyásolja az agy működését, így az emberek érzékenyebbek a fenyegetettségekre és kevésbé érzékenyek a a pozitív hatásokra, ez pedig káros hatással van a szervezetre.

Az aggály akkor sem fejeződik be ha átesett valaki a fertőzésen, a súlyos lefolyású esetekben az egyének 20-30 százalékát poszttraumás stressz szindróma kínozza. Francis McGlone neuropszichológus arra figyelmeztet, hogy a mindennapi fizikai érintések csökkentik a depresszió kialakulásának esélyét, különösen az idősek körében, pont ettől zár el minket a pandémia.

Nem biztos, hogy megvigasztal, hogy a az utóbbi kutatások szerint olyan vélemények alakultak ki, hogy a depressziót nem betegségnek, hanem inkább állapot, és arra késztet minket, hogy elhatároljuk magunkat a stressz okozta helyzetektől. Szerintük a veszélyeztetettségben megdermedő állat ösztönéhez hasonlítják. A szakemberek azonban azt hozzáteszik, hogy az emberre nézve a depresszió veszélyes.

Mind ezek mellé mi még hozzá tehetjük a gazdasági helyzette romlásával kialakult stresszhelyzetet.

 

Tóth

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog