Lopják a szimbólumainkat

 

Szerző: Borda Lajos

 

Juhász Gyula írta: „Nem a poéta fontos, csak a dal”, és igaza volt. Ez a kor, amelyik az emberek gyarlóságaira vadászik azért, hogy leköphesse személyüket és életművüket, borzalmas. Woody Allen filmjeit, vélt botlása miatt, indexre tették hazájában. A Derrick című jámbor krimisorozat vetítését Németországban beszüntették, mert valaki kiderítette, hogy a főszereplő, Horst Tappert valaha a Waffen SS tagja volt. Wernher von Braun is az volt, ráadásul magas rangban, de az más. Amerikában az űrprogram hősének tartják, a megtévedt színészt meg hazájában gazembernek.

 

„Minden állat [ember] egyenlő, de vannak egyenlőbbek”.

Megkergült a világ. Kitűnő műalkotásokat tesznek raktárba, mert alkotójuk nem volt makulátlan ember, műalkotásokat neveznek át, mert az ultraliberális szellemi terroristák elvárásaihoz való igazodási kényszer mindent felülír. Kész szerencse, hogy például a Szamoth­rakéi Niké alkotójáról fogalmunk sincs, milyen ember volt. Tartok tőle, hogy fehér bőrű, és az is lehet, hogy egy szerecsen is volt a munkásai között, akire egyszer rászólt. Jöhetnek a grafittizők és a festékezők. Miért is ne, ha Winston Churchill budapesti szobrára ráírták, hogy náci, bármi megtörténhet. Bolondok mindig voltak, udvari bolondok és falu bolondjai, de a helyükön. Nem magas pozíciókban ültek, nem blogoltak és fészbukfalkákba verődve sem rontottak rá normális embertársaikra.

Megvallom, engem zavar a meleg büszkeség menetének nevezett b…ziparádé. Már azt sem értem, hogy miért büszke valaki arra, hogy a normálistól eltérő szexuális szokásai vannak? Miért lenne közügy két ember intim viszonya? Nem vitatom, hogy két azonos nemű ember között szoros érzelmi kapcsolat alakulhat ki. Ezt én tiszteletben tartom, de nem akarok tudni róla, amennyiben ez a viszony túllépi a barátság kereteit. Egy ember magánéletének intim része nem tartozik másokra.

Nyilván többeket megbotránkoztat, hogy a szalonképtelennek nyilvánított buzi szót használom az elvárt homoszexuális vagy meleg helyett. Nincs problémám a homoszexuálisokkal, de a buzikkal igen. Ez a mondat önellentmondásnak tűnhet, de a következőkben indokolom, mit értek alatta. Ők, tágabb értelemben az LMBT-emberek magamutogatók, vonulnak és megbotránkoztatnak, mindenkinek a képébe tolják azt, amit takargatniuk illene. Ez is az erőszak egy fajtája. Az LMBT betűszó a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek szavakból áll össze, de időközben számos betűvel bővült, miután újabb, furcsa szokásokkal élők csatlakoztak a díszes társasághoz. A kecskekedvelők még nem jelentkeztek a csapatba, de ami késik, nem múlik.

A homoszexuálisok diszkrét emberek, sok közülük szerethető, tehetséges ember. Több kiváló író, művész vagy tudós is ezzel az adottsággal született. Például Oscar Wilde, Alan Turing, Kertbeny Károly (a homoszexuális terminológia megalkotója), Thaly Kálmán. Galgóczi Erzsébet leszbikus volt, kiváló író és kiváló ember.

Normálistól eltérő adottságokkal születni komoly morális próbatétel. Tisztelem azokat, akik ezzel sikeresen meg tudnak küzdeni. Azonban tévedés, mondhatnám bűn, ha a jogrendet szexuális tévelygők elvárásaihoz igazítják, és ebben a szellemben kívánják nevelni a felnövekvő generációkat. Nemrég jelent meg egy, a gyermekek morális iránytűjét megzavarni szándékozó gyermekkönyv Magyarországon. Többen tiltakoztak, de ez kevés. Az ügyészségnek kellene lépnie, mert a megrontás büntetőjogi kategória.

A meleglobbi erős hátszelet kapott, amikor Klaus Wowereit megpályázta Berlin főpolgármesteri székét (2001), és az SPD kongresszusán közölte: „Ich bin schwul.” Kitört az öröm, mindenki tapsolt. Milyen bátor ember, mondták. Fenéket bátor, magamutogató. Bátor például Hans-Ulrich Rudel vagy Szenes Hanna volt. Rudelt azért említem, mert fölháborított, mikor azt olvastam, hogy Portugáliában eltávolítottak állásából egy fociedzőt, mert azt mondta, hogy Rudel bátor ember volt, és példakép lehet egy focimeccsnek nevezett csatában. A trénert nácinak minősítették, megköpködték és kirúgták.

Hans-Ulrich Rudel a repülőgépével visszament az oroszok által körbezárt bajtársaiért. Ez bátor tett volt. A történet tragikus véget ért, de ez nem tartozik ide. Igen, egy náci is lehet bátor, ahogy egy kommunista is. Korunk politikailag korrekt szellemi terrorizmusa ellenére nyugodtan kijelenthetem, hogy egy náci is lehet rendes ember, ahogy egy kommunista is. Mindketten hamis alapokra épült házakban nőttek föl, és ez meghatározta sorsukat, de megőrizhették emberi mivoltukat, és ha sokaknak ez nem is sikerült, de voltak, akiknek igen.

A bocsánatkérés is kötelező gyakorlat lett. Többnyire nem azért kérnek bocsánatot, mert megbánták, amit mondtak vagy írtak, hanem azért, mert elvárják. Nem ér semmit, mert kényszer szülte. XVI. Benedek pápát is addig-addig macerálták, míg bocsánatot nem kért a muszlimoktól regensburgi beszéde miatt. Ebben idézett egy középkori szövegből, amelyben dehonesztáló kijelentések voltak Mohamed követőivel kapcsolatban. Ha valaki nem tud értelmezni egy szöveget vagy szándékosan félreértelmezi, az vagy ostoba, vagy hitvány ember. Nem kell figyelembe venni a véleményét, bolond lyukból bolond szél fúj. Nagy hiba, hogy a világot erőszakkal átalakítani szándékozó ultraliberális falka véleményét komolyan veszik, és reagálnak az elvárásaikra.

Ha már egy pápát említettem, hadd szóljak egy másikról is. Ferenc pápa a csíksomlyói látogatásakor eltávolíttatta miseruhájáról a magyar feliratot. Mert a románok ezt kívánták. Krisztus korbáccsal verte ki az árusokat a templomból, nem egyezkedett sem a sátánnal, sem a farizeusokkal. Ezzel világossá tette, hogy a békességre és a kompromisszumra törekvésnek egyértelmű határai vannak.

A zsinat utáni pápák erről mintha megfeledkeznének. Ezt bizonyítja VI. Pál keleti politikája éppúgy, mint Ferenc pápa meghajlása a román elvárások előtt. „A Föld fog sarkából kidőlni, semmik vagyunk, s minden leszünk!” A múltat végképp eltörölni szándékozó kommunisták rendezték soraikat, és mint ultraliberális népámítók újra megjelentek. Ugyanaz a jól szervezett, erőszakos sereg. Ám most gondoskodtak a kifogyhatatlan anyagi háttérről, és szervezik a folyamatos utánpótlást is. Akár a Covid–19 esetében, a második hullám pusztítóbb, mint az első volt.

A Legyetek jók, ha tudtok című filmben Fülöp atya a több alakban, utoljára szobrász képében feltűnő sátánhoz fordulva mondta-kérdezte: „Hát sohasem adod fel?”

A magyar nyelvben a néger szónak nincs sértő vagy annak vélt tartalma, ahogy a cigánynak sincs, és sorolhatnám. Gondoljuk csak Radnóti Miklós Ének a négerről… című verseskötetére. A szerecsen, mór, néger szavaink szinonimák. Amennyiben elfogadjuk a ránk erőltetni szándékozott „libernyákszótár” ajánlásait, úgy fogunk járni, mint a bécsiek, akik az évszázados Mohrenapotheke nevét hamarosan megváltoztatják, szemétbe vetve történelmük egy darabját.

Nem tartozik ránk, hogy egy másik nyelvben melyik szónak milyen jelentéstartalma van, és ez hogyan változott az idők folyamán. Nem kell engedni az erőszaknak. Ne hagyjuk, hogy az emberi szabadság nevében előírják, hogyan gondolkodjunk és milyen szavakat használhatunk. A svasztika, közismert nevén a horogkereszt ősi szimbólum. Különböző kultúrákban az élet, az öröm, a jó szerencse vagy a halhatatlanság jele. A nácik után eredeti értelemben használni kockázatos. Jellemző korunkra, hogy a kommunista szimbólum, a vörös csillag kivétel. Ott virít a Heineken ­sörösüvegein. A szivárvány bibliai szimbólum, Isten és ember szövetségének jelképe. Ezt meg a különös szexuális szokások kedvelői sajátították ki.

A világot szellemi uralmuk alá hajtani szándékozó ultraliberális zsoldosok tulajdonképpen tolvajok is. Lenyúlják szimbólumainkat, ellopják szavainkat.

A szerző antikvárius

 

Forrás: magyarnemzet.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog