Az erőforrás átka – mondjunk le mi az országot torzító EU-pénzekről!

Kategória: Publicisztika

 

Szerző: Kovács Tibor

Kovács Tibor állítja: ez az erőforrás inkább átok, amelynek hatására központosított kormányzat jön létre, elharapózik a korrupció, csökken az innováció, oligarcharendszer alakul ki és a társadalom a verseny helyett a járadékvadászat irányába fordul. Az EU-pénzek tehát eltorzították a keleti tagállamok politikai rendszerét, társadalmát és gazdaságát, a politikát pedig az ezek lefölözéséért folytatott harccá tették.

 

"A magyar fejlődés legnagyobb akadályainak egyike, amelytől a rendszerváltás óta nem tudtunk szabadulni, hogy a társadalom nem a teljesítményben, versenyben, hanem a kapcsolatok erejében hisz. Könnyű járadékvadász jövedelemre vágyik a nehéz versenyben megszerezhető helyett. Amin egyáltalán sem kell csodálkoznunk: ki ne szeretne könnyen és kockázatmentesen sikert? Márpedig a rendszerváltás óta végzett kutatások tanúsága szerint a fiatalok nagy többsége a sikerhez a kapcsolatokat tartja elődlegesnek, nem a teljesítményt. (Itt egy régebbi és egy újabb kutatás.)

Egy ilyen társadalomban az EU-s alapok erőforrásátka felerősíti a negatív tendenciákat. A rendszerváltás utáni sikeres emberek példái azt mutatják, a vagyon megszerzésének legegyszerűbb módja a politikai kapcsolatokra épített üzlet. Nem a legjobb egyetemeken, nem a tudományban, kultúrában vagy gazdaságban elért eredmények számítanak, hanem az, ki tudja a politikusok bizalmát elnyerni, vagy pedig – a másik oldalról nézve – mely kör képes megszerezni a politikai hatalmat.

A sikerhez tehát a legrövidebb út a politikán át vezet. És ez már az élet egyre több területére igaz.

Ehhez más képességek fejlesztése szükséges, mint a nemzetközi versenyben való sikerhez. Nem véletlen, hogy az így meggazdagodott vállalkozók szinte egyáltalán nem tudnak a nemzetközi piacon érvényesülni, mert amit ők tesznek, az nem vállalkozás, hanem járadékvadászat. A társadalmi problémát főként az okozza, hogy mindez sajátos belső agyelszívást hoz létre. Elveszi tőlünk a pénznél fontosabb erőforrásunkat: a kreatív, versenyképes embert. Sokan, akik alkalmasak lennének a versenypiacon akár nemzetközi sikerekre, inkább politikai kapcsolatokat építenek. Ez elszívja az innovációra és versenyre képes fiatalok jelentős részét, azok javát pedig, akik ebben nem szeretnének részt venni, külföldre üldözi. A kapcsolatok nélküli, hátrányos helyzetű, világvégi falvakban élő fiatalok között pedig tovább növeli a motiválatlanságot, mert a kitöréshez a teljesítmény és tehetség önmagában kevés. (Látjuk majd: Svédországban ilyen hátrány nincs.) Ez elveszett tehetségeket és meg nem valósult innovációt eredményez, ami a fejlődés hosszú távú gátja. Állítom, hogy ma ennek legfőbb oka az EU-támogatások rendszere.

Korrupció vagy innováció
Az EU-források leszívása jórészt önálló üzletággá vált, nem a meglévő gazdasági ágak fejlődéséhez járul hozzá. A pályázatokon komoly jövedelemre lehet szert tenni, olyan tevékenységekből, amelyeknek kevés hosszú távú gazdasági haszna van az ország számára. Értelmetlen projektek jönnek létre, amilyen az alföldi szánkódomb vagy Tyukod, a kilátónagyhatalom, ahol belefért a kert végében épített kilátó a kiírásba. Ezek nem elszigetelt jelenségek.

A mostanában sokat szidott fukar ötök (Finnországot is beleértve) az EU legkevésbé korrupt és egyúttal a leginnovatívabb csoportjának tagjai. Ezzel szemben Románia, Magyarország és Bulgária  mindhárom ország az EU innovációs listájának végén kullog. Az innovációra szánt jelentős EU-támogatás ellenére. Hát nem furcsa? Cseppet sem az."

 

A teljes cikk itt olvasható valaszonline.hu