215 éve született Mikó Imre

A RoyChowdhury-Mikes család, Kovászna Megye Tanácsa és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet  közös, zártkörű megemlékezést tartott gróf hídvégi Mikó Imre születésének 215. és halálának 154. évfordulója alkalmából.


RoyChowdhury-Mikes Katalin grófnő, RoyChowdhury-Mikes Gergely gróf, üdvözölték a megjelent közönséget. A grófnő megemlékezett a családi kötelékről és megemlítette, hogy közös erővel szeretnék Mikó Imre korabeli emléktábláját a közeljövőben elkészíttetni és visszahelyezni eredeti elyére. Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke Mikó Imre államfői kivállóságáról, kötelességtudásáról és emberi nagyságáról, valamint a szülőföldje iránti elkötelezettségről beszélt. Szebeni Zsuzsanna a Magyar Kulturális Intézet vezetője kamarakiállítás (A mecénás, Mikó Imre) keretében emelte ki gróf hídvégi Mikó Imre elkötelezett mecénási tevékenységét, amely során nemcsak anyagilag és erkölcsileg, hanem példamutatásával, szimbólumhasználatában és jelmondatával támogatta a kollégium létrejöttét.
A megjelent közönség közül számosan, a Székely Mikó Kollégium nevében Kondor Ágota igazgató és Krecht Gyöngyvér elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

Közlemény

 

 
Mikó Imre, "Erdély Széchenyije"
A háromszéki Zabolán, 1805. szeptember 4-én született hidvégi gróf Mikó Imre erdélyi államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész, a 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja. Két ízben (1848, 1860–1861) Erdély főkormányzója, 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere volt. A közművelődés és közélet terén fáradhatatlanul munkálkodott hazája gazdasági, kulturális és tudományos felemelkedésén, kiérdemelve ezzel az „Erdély Széchenyije” díszítő jelzőt.
1813-tól a nagyenyedi református kollégiumban tanult, ahol többek között filozófiát, görög, római és német irodalmat, történelem és jogot hallgatott. Politikai pályáját az erdélyi főkormányszék tisztviselőjeként kezdte 1826-ban, s 1847-re a kincstárnoki tisztségig jutott, egyúttal az erdélyi liberális reformnemzedék egyik vezéralakjává nőtte ki magát. 1848-ban Erdély ügyvivő, majd rövid ideig tényleges főkormányzója volt, ő elnökölte a magyar szabadságharc mellett kiálló agyagfalvi székely nemzeti gyűlést. A szabadságharc bukása utáni időszakban a passzív ellenállás híveként visszavonult a politikától, s az 1860-as évekig kizárólag Erdély gazdasági és művelődési felemelkedésének szentelte életét.
Az Erdélyi Gazdasági Egyesület (1854) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (1859) megalapítása mellett fontos szerepet játszott a Kolozsvári Tudományegyetem létesítésében (1872), támogatta a kolozsvári Nemzeti Színházat, ösztönözte a korszerű mezőgazdaság és oktatásügy kibontakozását, s tevékenyen részt vállalt az Erdélyi Református Egyházkerület közügyeiből is. Szerkesztője és kiadója volt az Erdélyi történelmi adatok három kötetének (1855–1858), ezzel tudományszervezőként megteremtette az erdélyi történetírás egyik alapvető fórumát, de maga is írt történeti, irodalomtörténeti tanulmányokat.
Az 1860-as évektől ismét politizált, 1860–1861-ben Erdély főkormányzója volt, majd 1865-től Kolozsvár követe a pesti országgyűlésen. A kiegyezést követő első magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként (1867–1870) nevéhez fűződik a Magyarországot Erdéllyel összekötő vasúti pálya kiépítése, valamint az állami vasúttársaság, a mai Magyar Államvasutak Zrt. jogelődjének megalapítása.
Élete utolsó éveiben a politikával kevesebbet foglalkozott, idejét inkább a református egyház ügyeinek szentelte, 1875 májusában például elnökölt az erdélyi református egyházkerület közgyűlésén. Ugyanennek az évnek a végén betegség miatt visszavonult a közéleti feladatoktól. 1876. szeptember 16-án hunyt el Kolozsváron.

Forrás: Facebook-Erdélyi Polgári Mozgalom

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog