Az Incze László Céhtörténeti Múzeum ban sajtótájékoztató keretében jelentette be tegnap dr. Dimény Attila múzeumvezető: a felújított belső terek elkészültek és látogathatóak a törvényes előírások betartásával. Az épületbe arcmaszkkal és testhőmérséklet ellenőrzéssel lehet belépni.

A vírusfertőzés alatti nyitvatartási tilalmi időt arra használták, hogy a belső tereket kifestették és az utóbbi három hétben pedig az alkalmazottak a kiállított tárgyakat rakták a helyükre. A céhes életet bemutató tizenegy alapkiállítás anyaga átrendezve került vissza, A városban 1572-ben alakult timár céhet ismertető terem látványos átalakuláson ment át, a logikai sorrend azt kívánta, hogy az ehhez a mesterséghez kötődő csizmadia céh anyaga a is ide kerüljön, így most a bőrfeldolgozás következő mesterség tárgyai is ide került kiállításra
Ebben a teremben mondta el az intézményvezető (a képen) a lényeges változásokat. A fazekasságot bemutató tárlat a régi formájában került vissza helyére, ahogy azt annak idején Incze László megálmodta. A kovácsműhely változatlanul került vissza a régi helyére. Új terembe költözött a mézeskalácsosságot bemutató tárlat, itt alakítottak ki megfelelő sarkot az intézmény múzeumpedagógiai foglalkozásainak is.

A következő terembe a polgári viselet is helyet kapott. A kalapos, asztalos mesterség kellékei is új helyükre kerültek .
A termek némi átszabásával és a bemutatásra került tárgyak logikusabb elhelyezésével kellemesebb és egyértelművé vált, hogy néha miért nevezik “céhes városnak” is Kézdivásárhelyet. Ha már a beceneve is szóba került a 19. században Orbán Balázs a Székelyföld leírásában Felsőháromszék Párisának nevezi, de a legtöbbet a “varga város” megnevezés volt használatban.

Tóth László

• < Előző
• Következő >