Liberálfasizmus fenyegeti a kultúrát


A nyugati világ folyamatai a kínai kulturális forradalom felé tartanak

 

Szerző: Pataki Tamás

Cenzúra, rasszizmus, kulturális elnyomás – a nyugati zavargások a kulturális szférára is hatottak, a legutóbbi történések pedig olyanok, mintha George Orwell gondolatait Örkény István és Eugène Ionesco adaptálták volna színpadra; csakhogy a mesterhármas egyesült abszurditása sem tükrözné elég híven a helyzet képtelenségét. Viszont ne azzal kezdjük, ami Amerikában történt, hanem vessünk inkább egy pillantást Nagy-Britanniára, mert a két jelenség összetartozik és összenő.

 

J. K. Rowling, a Harry Potter-könyvsorozat írónője pár hete egy Twitter-bejegyzésében azt állította, hogy csak a nők menstruálhatnak, mire a filmsorozat már felnőtt sztárgyereke, Daniel Radcliffe nyilvánosan elítélte az írót, és közölte, hogy márpedig a „transznemű nők valódi nők”. Egyes nyugati liberális lapok már kikezdték az írói univerzumához való jogát is, azt javallván neki, hogy adjon túl a „franchise”-on, köztük a szintén népszerű Fantastic ­Beastsen (Legendás állatok), mert a nevével befeketíti, ellehetetleníti azokat.

Ezután már csak kis időt kellett várni ahhoz, hogy az Egyesült Államokban a Szovjetunió legdicsőségesebb napjaira emlékeztető módon cenzúrázzanak filmeket: az HBO Max ugyanis bélistázta az Elfújta a szél című 1939-es klasszikust, ami már csak azért is furcsa, mert ezért a filmért Hattie McDaniel színésznő elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, és ezzel filmtörténelmi sikert aratott, hiszen ő lett az első fekete Oscar-díjas színész. Úgy látszik, hogy a teljesítménye hidegen hagyta John Ridley forgatókönyvírót.

Lényegében az ő revolverezésének hatására cenzúrázott az HBO. A hatás viszont ellenhatást váltott ki, hisz – mint a Breitbart amerikai hírportál írta – az amerikaiak elkezdték felvásárolni az Elfújta a szél fellelhető ­DVD-it, ezzel a cenzúrázott film az Amazon filmes eladási toplistájának élére került, és ma már lényegében beszerezhetetlen. Érdekes lenne megtudni, mit gondol minderről Olivia de Havilland, a film női főszereplője, aki 103 éves, és Párizsban él.

„Cinkos, aki néma. A fekete életek számítanak” – szögezte le a Netflix, és rögtön a kulturális forradalom és az érzékenyítés élére állt: streaming felületükön egy új kezdeményezést indítottak a Black Lives Matter mozgalom támogatására. Ebben gondosan kiválogatott játékfilmekkel, tévésorozatokkal és dokumentumfilmekkel kedveskednek az előfizetőiknek, amelyek által „a faji vonatkozású igazságtalanságokról és az amerikai feketék tapasztalatairól” tudhatnak meg többet.

De ezek a lépések sem előzmények nélküliek: 2014 óta a Tom és Jerry rajzfilm megtekintésekor egy külön keretben figyelmeztetik a nézőt arra, hogy a rajzfilmben „faji előítéletek” lehetnek – mindezt azért, mert fekete házvezetőnő szerepel benne. A New York Times szerint a Black Lives Matter mozgalom most egy újabb gyerekrajzfilmet pécézett ki, a Nick Jr. csatornán sugárzott Paw Patrolt (Mancs őrjárat), csak azért, mert pozitív módon ábrázolja a rendőrséget. A Paramount is bejelentette, hogy megszünteti a három évtizedes, népszerű Cops (Zsaruk) című valóságshow-sorozatát, mivel egyetértenek a tüntetők követeléseivel, többek között azzal, hogy csökkenteni kell az amerikai rendőrség büdzséjét.

A hollywoodi fehér sztárok sem maradtak „cinkosak”: Aaron Paul, Bryce Dallas Howard, Debra Messing, Kristen Bell, Julianne Moore, Justin Theroux és Stanley Tucci is szerepelnek az ITake­Responsibility (Felelősséget vállalok) kampányban, melyben különféle művészek videóban kérnek bocsánatot a saját rasszizmusukért. Bár a behódolásuk, úgy tűnik, mit sem ér, hisz máris őszintétlenséggel vádolják őket a közösségi médiában a Vulture.com szerint.

Furcsa, mert igazából a folyamatosan rasszizmust kiáltó balliberális művészvilág műveli az intézményesített rassziz­must. Egy a Kaliforniai Egyetem által februárban közölt tanulmányban – „diverzitásjelentésben” – megállapították, hogy a hollywoodi stúdiók vezetői között még mindig kevés nő és színes bőrű található. Ugyanakkor örömmel értesítették a nagyérdeműt arról, hogy 2019-ben az általuk vizsgált 145 hollywoodi film főszereplőinek 44,1 százaléka volt nő, akik az összes filmszereplő 40,2 százalékát alkották; a színes bőrűek 27,6 százalékos arányban játszottak főszerepet, és 32,7 százalékos arányban osztoztak az összes filmszerepen. Ha már színes bőrűek: idén egyes amerikai hírportálok azt állították, hogy Antonio Banderas színes bőrűként küzd az Oscar-díjért. Az andalúziai születésű spanyol színész „leszínesbőrűzése” miatt nagyon felháborodtak a spanyolok, mondván, hogy ők fehérek és európaiak.

A liberálfasizmus tehát kísértetként járja be a nyugati világot, de ha azt hinnénk, hogy ez mind a véletlen műve, jusson eszünkbe Mark Rothko esete, akiből korszakalkotó sztárművészt csinált a CIA: „A modern képzőművészetet az amerikai titkosszolgálat, a CIA fegyverként használta a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben. Az absztrakt expresszionista festők – Jackson ­Pollock, Robert Motherwell, Mark Rothko, ­Willem de Kooning – olyan műveket alkottak, amelyeket a titkosszolgálat a nyugati kapitalizmus kulturális felsőbbrendűségének bizonyítékaként használhatott.” (Index, 2016. április 4.) Nehogy azt higgyük, hogy a mostani eseményeket nem hasonló hátsó szándékok vezérlik.

 

Forrás: magyarnemzet.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog