Gróf Mikó Imre élete és munkássága összmagyar nemzeti örökség, egy olyan ember hagyatéka, aki nem dicsőségre vágyott, hanem hatni akart – összegezte az iskola egyik alapítójának, támogatójának máig is tartó hatását Egyed Ákos történész, akadémikus tegnap a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében tartott előadásán. Az elmúlt közel négy hónap alatt többféle eseményen mutatták be a nagy hírű alma mater múltját és jelenét, a tavaly novemberben kezdődött jubileumi ünnepségsorozat ma sportvetélkedőkkel, gálaműsorral és bállal ér véget.

Fáklyás menet a Mikó előtt. Fotó: Albert Levente

 
Antal Árpád-András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és egyben a Sapientia Alapítvány elnöke rendkívüli sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy az általuk képviselt intézmények közös összefogásával építik fel Románia legmodernebb kulturális és ifjúsági központját Sepsiszentgyörgy belvárosában.

A Hagyományok Házában mutatták be Zakariás Erzsébet Képek könyve, Táj- és kultúrtörténet képekben című, négyszáz illusztrációt tartalmazó kötetét. A képek témái a mai Románia területéhez kötődnek, forrásul pedig egy évszázad magyar nyelvű budapesti sajtója, illetve néprajzi szakkiadványai szolgáltak. A kötetről a néprajzkutató-színháztörténész szerzővel beszélgettünk.

A páros tánc remek kommunikációs és párkapcsolati segítség, aki nem űzi, nem is érti, mennyire komoly ereje van. A zenész és népzenekutató Sebő Ferenc osztotta meg a kepmas.hu olvasóival gondolatait a témáról.

Sebő Ferenc
Kép: Profimedia - Red Dot

Erdélyben nőttem emberré, a kolozsvári Református Kollégiumban. A város lakosságának nagy része még magyar volt akkor, de voltak az osztálytársaim között zsidók is, bőven. Már diákkoromban elkezdtem írni. Verseim és elbeszéléseim megjelentek olykor Erdély legnagyobb napilapjában, a kolozsvári Ellenzékben, és így bejáratos voltam a szerkesztőségbe is, ahol barátságba kerültem Indig Ottóval, Hunyady Sándorral és Ligeti Ernővel, kik véletlenül mindhárman zsidónak születtek. Ennek akkoriban nem sok jelentősége volt, mert elsősorban mind erdé­lyiek és magyarok voltunk, román megszállás alatt. Ott kezdte el pályafutását egy másik zsidó gyerek is, Havas Emil, aki egy szép napon bejelentette: „Nem gürcölök én itt tovább, hanem ki­megyek Amerikába, és ott leszek újságíró.”