A költő, aki Istennel kártyázik - Sántha Attila

Szerző: Száva Enikő

HAJÓNAPLÓ

 


Fekete Vince (jobb oldalon) társaságában a Razglednicák c. verseskötet bemutatóján (Kolozsvár, 2013)
Fotó: Sántha Attila archívuma

 

Sántha Attilával Száva Enikő beszélgetett a Hajónapló oldalán.

Úgy terveztem, hogy Tusványoson, az Olt partján, égig érő fenyők árnyékában beszélgetek Sántha Attila költővel, de harminc éve először elmaradt a fesztivál, így be kellett érnem online interjúval.

Fókuszban a teljes sztyepperégió

 

Szerző: Makoldi Miklós

 

A magyar őstörténeti kutatás az elmúlt hetven évben leépült, elsorvadt, illetve rossz irányt vett. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói ki merték mondani, hogy egyáltalán nem is érdemes kutatni a magyar őstörténetet, mivel a saját álláspontjuk szerint azt sem lehet tudni, hogy „kik voltunk a IX. században”, nemhogy azt, hogy hol alakult ki a magyarság, milyen körülmények között és hogy hogyan fejlődött, kikkel állt kapcsolatban.

Vackorok 3 kézműves tábor Kászonfeltízen

Szeptember első hetére tolódott, és sikeresen befejeződött a Strázsa Kulturális Egyesület által szervezett Vackorok 3 kézműves tábor Kászonfeltízen. A résztvevő 10-14 éves kászoni gyerekek a kézművesség több ágazatát gyakorolhatták a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány szakembereivel, délutánonként játékokat tanultak, de volt lovasfoglalkozás is melyet Dr. György Adolf és Pászka Lehel oktató biztosítottak. Helyszínt a kászonfeltízi közbirtokosság biztosított, ami egyben a kézműves tevékenységek új székhelye is. A hetes rendezvény támogatói Hargita Megye Tanácsa és az NKA, partner a Mereklye Egyesület, Okos Dénes magánvállalkozó.

Halmos Béla emlékkoncert (A Hagyományok Háza tiszteleg a legendás népzenész és kutató emléke előtt)

Összemuzsikálni a nemzetet címmel szervez koncertet a Hagyományok Háza szeptember 19-én Halmos Bélára, a sokszorosan kitüntetett prímásra és népzenekutatóra emlékezve.

 

A Hagyományok Háza és a Halmos Béla által alapított Hagyományok Háza Baráti Köre koncertet rendez Halmos Béla emlékére. A szeptember 19-ei hangversenyen közreműködnek többek között Sebestyén Márta, Kovács Márton, Halmos Béla-vándordíjas népzenész és a Magos Együttes, Turi András, Halmos Béla-emlékérmes népzenetanár, Szerényi Béla és fiai, a Kóborzengő, a BorFolk és az Üsztürü zenekarok.

Háromszék visszatért

Az I. világháborút lezáró és 1920. június 4-én Trianonban meghozott békediktátum következtében Magyarország a területének és népességének kétharmadát elveszítette. A vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó vezette állam azonban nem törődött bele a példátlan megcsonkításba, és a két világháború között legfőbb célját az elszakított területek visszaszerzése képezte.
Törekvéseit siker koronázta, ugyanis az I. bécsi döntés (1938. november 2.) Csehszlovákiától 12.000 km²-t, a II. bécsi döntés (1940. augusztus 30.) Romániától 43.104 km²-t juttatott vissza.

A reflexíj része a magyarságtudatunknak, mint a tarsolylemez vagy a rovásírás + videó

Szerző: Ditzendy Attila

A Kárpát-medencei, azon belül pedig a Budapest területéhez köthető lovasíjász emlékek szolgálnak a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) legújabb kiállításának alapjául. E jelentős méretű területen fellelhető minden íjászkultúra emléke. A szakemberek korhű rekonstrukciókkal tették láthatóvá a Krisztus előtti VI–VII. századtól előkerült maradványokat. A tárlatot Sudár Balázs történész, turkológus, zenész, a kiállítás kurátora mutatja be.

Szászrégen az 1916-os román betöréskor


Szászrégen egykori látképe. Fotó: Hungaricana / Zempléni Múzeum

A román hadsereg Magyarország erdélyi területei elleni, 1916. augusztus 27-éről 28-ra virradó éjjel indított betörésére emlékezünk mai Történelmünk rovatunkban. „Háborús feljegyzések a görgényi református egyházmegyének az 1916. évi oláh betöréskor menekült egyházairól” című, a Görgényi Református Egyházmegye 1917-ben kiadott beszámolójából a szászrégeni történéseket közöljük Radits István református lelkész tollából. A kiadvány bevezetőjében olvasható: Az 1916. évi erdélyi oláhinvázió igen hamar a görgényi református egyházmegyénket is érintette. A védtelen tölgyesi és gyimesi szorosokon, éjszakának idején áttörve, a szomszéd Csíkvármegyén keresztül a bocskoros vitézeknek úgy a Maros, mint a Görgény völgye útjokba esett. Egyházaink menekülésének történetét megírták az egyes lelkipásztorok. Ezen háborús feljegyzéseket, menekülési leírásokat (…) azon tudatban bocsátom közre, hogy ezek egyszer mintegy a háborús történetírás adattárai lesznek – áll a Csekme Ferencz esperes által jegyzett felvezetőben. Jelezzük, hogy a szövegben – korabeli szokás szerint – a román megnevezése oláh.

Kitekintés az Urálon túlra

 

Szerző: Makoldi Miklós

A magyarok eredete máig bizonytalan, tisztázatlan kérdés. Honnan jöttünk, kik voltunk a Kárpát-medencébe érkezés előtt? – merül fel mindenkiben a kérdés, aki kíváncsi a múltjára.

A magyar királyaink számára írt, fennmaradt középkori krónikáink szerint a magyarok keletről jöttek. Eredetünket a krónikák vagy a szkítákkal, vagy a hunokkal hozzák összefüggésbe. Ebben egyetértenek a magyarokról írott korabeli külföldi források is. Beszéljünk hát őszintén! Mi változott azóta? Miért nem tekinti a tudomány ma őseinknek a szkítákat és a hunokat?

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog