Loading

 

Elnézést a kellemetlenségért, a webhely karbantartás miatt

nem frissül.Kérjük térjen vissza később.



Egyre árnyaltabbá válik a két világháború közötti magyar közösségi és politikai életről kirajzolódó kép. A téma egyik szakértőjével, Bárdi Nándor történésszel piedesztálokról és mába átnyúló történelmi párhuzamokról is beszélgettünk.

Bővebben: Két világháború közötti magyar világ: üzen a közelmúlt (Beszélgetés Bárdi Nándor történésszel)



„Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig.”
(Móra Ferenc: Titulász bankója)

1456. március 1-jén született II. Ulászló magyar király (ur. 1490-1516), akinek országlása a Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) által kiépített erős, központosított állam hanyatlását, hazánk eladósodását és meggyengülését hozta.

Bővebben: 1456. március 1. II. Ulászló király születése



1626. március 2-án, Kassán tartották Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629) és második felesége, a mindössze 22 esztendős Brandenburgi Katalin (ur. 1629-1630) esküvőjét.

Bővebben: 1626. március 2. Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin esküvője




Bálint Gábor. Siklódy Ferenc munkája (2017)

Nagy szolgálatot tett a „Kik vagyunk, honnan jöttünk?” kérdéssel foglalkozók vagy az azután érdeklődők számára Borcsa János a Szentkatolnai Bálint Gábor válogatott műveinek a Székely Könyvtár számára való megszerkesztésével, s a Hargita Kiadó a könyv megjelentetésével (Csíkszereda, 2017). Ahogy ezt az ebben a formában hiánypótló könyvet – mely első, Erdélyben megjelent válogatás Szentkatolnai Bálint Gábor műveiből – olvastam, Juhász Ferencnek az 56-os forradalom leverése után írt feljajduló sorai jutottak eszembe: „Ó, mi be furcsa nép vagyunk,/ ha kezünkben már poharunk,/ s végre szomjunk is kútra visz,/ mindig zavaros lesz a víz…”

Bővebben: A még mindig nem eléggé ismert Bálint Gábor