Umberto Eco keményen támadja a közösségi hálózatokat: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 



„A kép, melyet itt adunk, 18-19 év előtt a legnépszerűbb volt a hazában. A palotától a kunyhóig, a díszteremtől a falusi csapszékig, ivóházig, mindenütt ott függött; mindenütt szerették s tisztelték. Azután keményen ítélték meg, letépték, a lomtárba került, elfelejtették. Most, a koporsó mindent kibékítő tekintete előtt háttérbe vonulnak a keményebb indulatok…”
(Részlet a Vasárnapi Újság nekrológjából)

1867. február 19-én hunyt el Habsburg István főherceg, Magyarország utolsó nádora, aki 1847–48 között töltötte be a királyhelyettesi tisztséget

Bővebben: 1867. február 19. Habsburg István nádor halála



Ötven évvel ezelőtt, február 14-én szavazta meg a Román Kommunista Párt plenáris ülése a Kovászna megye megalakulásáról szóló határozatot. A döntést számos vita, hosszas forrongás előzte meg, ugyanis a kezdeti tervek szerint Háromszéket egészében vagy szétdarabolva Brassóhoz akarták csatolni. Egy másik terv szerint Kézdiszéket Hargitához csatolták volna, hogy létrejöjjön a „nagy székely megye”, Sepsiszentgyörgy és környéke Brassóhoz került volna. Másfél hónapig rajzolgatták a térképeket, gyűléseket tartottak, hogy kitapogassák a közhangulatot, volt kisebb szervezkedés, sőt lázongás is, míg végül a központi pártvezetés, hogy csillapítsa az indulatokat, jobbnak látta egy harmadik változat megvalósítását, és beleegyezett, hogy önálló megye legyen a régió, igaz, a Háromszék nevet nem kaphatta vissza, de Ceauşescu elfogadta a Kovászna elnevezést.

Bővebben: Kovászna megye születése




1968 januárjának első felében a Brassó tartományi hivatalos álláspont szerint tehát Sepsiszentgyörgy rajon hovatartozását illetően az a vélekedés látszott diadalmaskodni, miszerint a város és közvetlen környéke „a számára előnyösebb gazdasági feltételeket biztosító lehetőséget, a Brassó megyéhez való tartozást” választja. (...)

Bővebben: Kovászna megye születése 2.



„Ha elvész a híd, elvész Erdély!”
(Bem József)

1849. február 9-én vívták Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelem árán a lengyel származású hadvezér csapatai győzedelmeskedtek.

Bővebben: 1849. február 9. Bem József győzelmet arat Piskinél