Umberto Eco keményen támadja a közösségi hálózatokat: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 




Bálint Gábor. Siklódy Ferenc munkája (2017)

Nagy szolgálatot tett a „Kik vagyunk, honnan jöttünk?” kérdéssel foglalkozók vagy az azután érdeklődők számára Borcsa János a Szentkatolnai Bálint Gábor válogatott műveinek a Székely Könyvtár számára való megszerkesztésével, s a Hargita Kiadó a könyv megjelentetésével (Csíkszereda, 2017). Ahogy ezt az ebben a formában hiánypótló könyvet – mely első, Erdélyben megjelent válogatás Szentkatolnai Bálint Gábor műveiből – olvastam, Juhász Ferencnek az 56-os forradalom leverése után írt feljajduló sorai jutottak eszembe: „Ó, mi be furcsa nép vagyunk,/ ha kezünkben már poharunk,/ s végre szomjunk is kútra visz,/ mindig zavaros lesz a víz…”

Bővebben: A még mindig nem eléggé ismert Bálint Gábor




Bárdi Nándor történész az erdélyi magyarság sorsának a két világháború közötti alakulásáról tartott előadást

Románia megkaparintásának első pillanatától gyarmatként kezelte Erdélyt, és minden rendelkezésére álló eszközzel az ott élő magyar nemzeti közösség ellehetetlenítésén munkálkodott – derült ki Bárdi Nándor történésznek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban elhangzott, adatokkal sűrűn tűzdelt, vetített képes előadásán.

Bővebben: Küzdelem a megmaradásért



Benczúr Gyula: Mátyás király fogadja a pápai követeket
 
Ma a legtöbb magyar történelmi személyiség megítélése ilyen vagy olyan okból, de komoly vitákat, nemegyszer indulatokat vált ki. Ez nem is csoda, hiszen az életművük alapvetően a 19–20. század sorsfordító eseményeihez kapcsolódik, melyek a szép pillanatok ellenére is tragédiák sorozatát hozták. Középkori nagyjaink megítélése sokkal egyértelműbb, az ő esetükben nincsenek ilyen nagy eltérések (pl.: Szent István, III. Béla, IV. Béla, Károly Róbert). De az utókor által elismert történelmi személyek közül is messze kiemelkedik Hunyadi Mátyás alakja, akinek pozitív megítélése a halála óta jottányit sem változott. Idén ünnepeljük a nagy uralkodó születésének 575. évfordulóját.

Bővebben: 575 éve született a magyar történelem egyik legnagyobb királya, Hunyadi Mátyás.



Bem arról értesülve, hogy Karl Urban ezredes csapatai betörtek Észak-Erdélybe, s február 18-án Királynémetinél legyőzték Riczkó Ignác ezredes csapatait, a medgyesi főhadiszállásról 1849. február 22-én felhívással fordult a székelyekhez. Arra hivatkozva, hogy "az oláh egy hűségtelen nép", s a február 5-i marosborgói vereség is a románok árulásának következménye

Bővebben: 1849. február 22. | Bem felhívása a székelyekhez