Umberto Eco keményen támadja a közösségi hálózatokat: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 




Az átalakított Hősök tere Budapesten 1919-ben

1919. március 21-én kiáltották ki Budapesten a tanácsköztársaságot, létrehozva a proletárdiktatúrát, ahol a hatalom a Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP) illette meg.

Bővebben: 1919. március 21. Kikiáltják a magyarországi tanácsköztársaságot



1944. március 19-én szállták meg a náci Németország csapatai Magyarországot, hogy megelőzzék azt a veszélyt, amit a Kállay-kormány béketapogatózásai jelentettek a Harmadik Birodalom számára.

Bővebben: 1944. március 19. A náci Németország csapatai megszállják Magyarországot



II. Mátyás koronázása Pozsonyban. (Fotó: OSZK)

1619. március 20-án hunyt el Bécsben hatvankét esztendős korában II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár).

Mátyást fiatalon egyházi hercegség élére szánták, majd Németalföldre került, ahol tárgyalni próbált a szabadságukért harcoló hollandokkal. 1580-ig a császári kézen maradó Németalföld helytartói tisztségét töltötte be.

Bővebben: 1619. március 20. II. Mátyás magyar király halála Bécsben



1516. március 13-án hunyt el II. Ulászló király, a cseh és a magyar trón birtokosa.

Ulászló már Mátyás idejében trónkövetelőként lépett fel Magyarországon, nagyapjára, I. Albert királyra (ur. 1437-1439) hivatkozva, de szembekerült az előtte uralkodó Mátyással (ur. 1458-1490) Csehországban is, ahol ketten versengtek Podjebrád György megürült trónjáért. A cseh rendek Ulászlót választották, majd a vetélytársak 1477-től megosztva birtokolták az országot, a harc pedig Mátyás halálával, 1490-ben végleg eldőlt.

Bővebben: 1516. március 13. Meghal II. Jagelló Ulászló magyar király