Umberto Eco keményen támadja a közösségi hálózatokat: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 



Folytatása a 2018. január 29-ei megjelenésnek.

A székelység egy nem tipikus társadalom a középkori Erdélyben (2)

A székelység egy nem tipikus társadalom a középkori Erdélyben (1)

A közrendről ennél kevesebbet tudunk. Jogilag szabadok voltak, katonáskodtak és a falu népét adták, hiszen voltak olyan falvak is, ahol nem volt lófőség. Az ő kilétükre nézve érdekes lehet Kristó Gyula megállapítása, aki a székelyek eredetéről szólva azt állítja, hogy "a székelyek kis csoportja, aminek következtében őket egyáltalán székelyeknek hívták, eredendően török nyelvű volt, de korán elmagyarosodott, s bár e kis közösség tagjai sok nemzedéken át őriztek olyan elemeket, amelyek a magyaroktól való hajdani különállásuk bizonyságai, de nem csupán nyelvükben, hanem etnikumukban is mindinkább magyarrá váltak.

Bővebben: A székelység egy nem tipikus társadalom a középkori Erdélyben (3)




Kép forrása: Potsa József, Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Háromszék vármegye, 1899.

A székelység letelepedésével kapcsolatosan számos elmélet ismert a történeti irodalomban.[48] Annyi mindenesetre többé-kevésbé bizonyosnak látszik, hogy a székelyek, akármilyen származásúak voltak is, egyfajta "csatlakozott népelem" funkciót töltöttek be a magyar seregekben, mint ahogy ezt későbbi, középkori történetük és hadviselési szabályaik is mutatják. A honfoglalást követő időszakban, négy évszázadon keresztül, a helynévi adatok alapján tudjuk, hogy a székelyek határvédelmi funkciókat láttak el, elsősorban a legjobban veszélyeztetett nyugati határon.[49]

Bővebben: A székelység egy nem tipikus társadalom a középkori Erdélyben (1)



Folytatása a 2018. január 26-ai megjelenésnek

A székelység egy nem tipikus társadalom a középkori Erdélyben (1)


Férfiak ünneplőben (mek.hu)

A székelység letelepülésének mikéntje összefüggésben van belső struktúrájával. Ez a társadalmi szerkezet rendkívül speciális, a magyarságon belül nem található hozzá hasonló. Jellegzetesen katonai társadalom beosztása ez, amely a 16. századig egyáltalán nem mutat a feudális társadalomra valló felépítést. Ekkor már a székelységet három rétegbe, úgynevezett rendbe sorolták, ez azonban valószínűleg nem az eredeti beosztása a székelységnek. Általános az a vélemény, hogy a székely társadalomnak a megtelepülés idején nem három, hanem csak két rendje volt.[55]

Bővebben: A székelység egy nem tipikus társadalom a középkori Erdélyben (2)