Umberto Eco keményen támadja a közösségi hálózatokat: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 




A budavári palota Mátyás korabeli ábrázolása (forrás: Wikipedia)

„Fenséges atyánknak, a római császárnak háborut üzentetek, ámbár jól tudjátok, hogy vele szerződésünk van, mely minket segélynyujtásra kötelez. És mig elégséges ok nélkül barátainkra támadtok, minket is régtől fogva sokféle kártételekkel és sérelmekkel ingereltek. Ezeket békeszeretetünk mostanig türelemmel viselte el; most azonban a béke biztositékát, a mit szavaitokban és jellemetekben többé nem találhatunk föl, fegyverünkben kell keresnünk.”
(Részlet Mátyás király hadüzenetéből)

Bővebben: 1468. április 25. Mátyás király keresztes hadjáratot indít a csehek ellen



1850. április 21-én, 51 esztendős korában fejezte be életét báró Wesselényi Miklós erdélyi arisztokrata és földbirtokos, a főrendi ház és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az „árvízi hajós”.

Bővebben: 1850. április 21. Báró Wesselényi Miklós halála



1222. április 24-én adta ki II. András Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet.

Bővebben: 1222. április 24. II. András kiadja az Aranybullát Fehérváron



Az Árpád kori Magyarország legsúlyosabb csatavesztése. 1241. április 11–12-én a Sajó menti csatatéren történt

Előzménye az volt, hogy a harcos mongol hordák a 13. század elejétől fogva óriási katonai erővel igyekeztek meghódítani a Távol-Kelettől Európáig kiterjedő, különféle birodalmakat, megszerezni a legelőket, felélni a termőföldeket; s végül elfoglalni nyugati keresztény országokat. A fővezérük Dzsingisz nagykán (1206–1227) volt, aki magát Attila hun fejedelemhez hasonlította, és kíméletlenül végrehajtotta a terveit.

Bővebben: 777 éve történt, a muhi mezőn