Umberto Eco keményen támadja a közösségi hálózatokat: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 



Új divat bontakozik ki a katolikus templomok felújításában: azzal az indokkal távolítják el a szentélyek eddigi berendezését, hogy az nem felel meg a mai liturgikus követelményeknek, másrészt pedig amúgy sem a templom stílusát meghatározó korból származik. Hogyan döntik el a műemlékesek, hogy mi dobható ki és mit kell megtartani? És miért nem kerül az eltávolított értékek helyére hasonlóan magas színvonalú, a térbe illő kortárs alkotás? A vita a február elején átadott váci irgalmasrendi kápolna kapcsán újult ki, de korábban a győri székesegyház szentélyének átalakítása és a pannonhalmi apátsági templom felújítása kapcsán is megfogalmazódtak a kritikák.

Bővebben: Új hullám: miért üresítik ki a katolikus templomokat?




A magyarsárdi középkori templom, egy pusztuló szakrális érték Kolozs megyében Fotó: muemlekem.hu

Egységes Kárpát-medencei műemléki adatbázis híján – részben nyelvi akadályok, részben információhiány miatt – nehéz nyomába eredni egy-egy jeles épület történetének, legyen az ipari emlék, kúria, kastély vagy akár várrom. Ezen segít nagymértékben a Műemlékem.hu honlap, amely a civil örökségvédelem legjelentősebb magyar találkozópontjává vált, és megbízható leltára a védelem alatt álló objektumoknak. Kovács Olivér alapító, örökségkommunikációs szakember a szomszédos országokban tapasztalható műemléki helyzetről beszélt lapunknak.

Bővebben: Páratlan műemléki adatbázis épült civil kurázsiból



A magyarság őstörténetének két sarkalatos pontja, a hun–magyar rokonság megítélésének kérdése és a finnugor elmélet híveinek mintegy két évszázados vitája mindmáig megosztja a magyar társadalmat. A téma akadémiai elitje, de főleg a nyelvészek többsége még ma is kitart a finnugor származtatás hipotézise mellett, annak ellenére, hogy az elmélet alapjait alaposan kikezdték az új természettudományos kutatási módszerek és a régészeti leletek.

Bővebben: A finnugoristák és a csodaszarva