A mizantrópok kora

„Sötét a kedvem s méregtől beteg,
Látván, mint élnek itt s mily emberek.”

Moliére: A mizantróp

Úgy 350 évvel ezelőtt írta Molière a darabot, melyből a fenti idézet származik. A mizantróp, az embergyűlölő Alceste figurája, ma mintha a követendő példaképpé válna sokak számára.

Határozottan divatba jött az ember – a teremtés koronája – megvetése, mert, mint mondják, tönkreteszi a bolygót, halomra gyilkolja a biodiverzitást, szén-dioxidot bocsájt ki és léte más eredendő bűnöktől is terhes. Pusztulnia kell hát, hogy a Föld fellélegezhessen és eljöjjön a Kánaán.

Egyre többet költ a világ a hadseregekre

Oroszországtól való félelmében Európa megindult a fegyverkezés útján – állítja egy németországi kutatóintézet friss rangsora, a Globális militarizációs index. Az összesítés a különböző katonai paramétereket az ország méretével, lakosságával és a nem védelmi jellegű kiadásaival veti össze, így állapítva meg, mennyire fontos szerepet tölt be a hadsereg valamely ország életében. A listát immár hagyományosan Izrael vezeti, de szinte az összes közel-keleti állam az első harminc ország között van. Magyarország az 55. helyen szerepel, az amerikaiak a 31., míg a németek a 97. helyre kerültek.

Tompos Gergő: Milyen szerepet tölt be ma a sámánizmus? (Interjú Kónya Bencével)

“bizonyos vagyok benne, hogy a sámánság túléli a mi technokrata tombolásba süllyedő civilizációnkat is”
Fotó:EUROPRESS/Vladimir Vyatkin/Sputnik

Interjú Kónya Bencével, a sámánizmus kutatójával, a Pécsi Tudományegyetem külügyi koordinátorával.

Milyen szerepet tölt be mindennapjainkban a sámánizmus?

– Manapság a sámánok egyértelműen jobb helyzetben vannak, a posztszovjet területeken virágzásnak indult, ami addig esetleg „búvópatakként” vegetált. A Szovjetunió összeomlásával az ideológiai nyomás is megszűnt, nem csak az üldözések. Sőt, a feléledő identitáskeresés, amely néha lokális nacionalizmusokban ölt testet, gyakran lát potenciált a helyi sámánban. A legtöbben spirituális gyógyítóként tekintenek rá, de sokan folyamodnak hozzájuk tisztító szertartásért vagy jóslatokat kérnek valamint sokan közülük közösségi vezetők, véleményvezérek. A gyógyító tevékenységet azért is szükséges kiemelni, mivel a sámáni technika alkalmazható bizonyos lelki problémák, betegségek gyógyításánál. Meg kell említeni, hogy a kilencvenes években pszichiátriai kongresszusokon foglalkoztak a sámáni gyógyító technikákkal. De hadd mondjak egy magyar vonatkozást is. Az OPNI-ban (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet – amikor még létezett) sámáni jellegű, kísérleti dobolóköröket szerveztek Dr. Frecska Ede pszichiáter professzor vezetésével, és nagyon jó eredményeket értek el például a depresszió és visszaeső depressziósok kezelésénél.

Parabola az ellenzékről

Egy férfi eltéved a hőlégballonjával. Lejjebb ereszkedik, lenn a földön meglát egy nőt, és odakiált hozzá:

- Elnézést, tudna nekem segíteni? Megígértem egy barátomnak, hogy találkozom vele egy órával ezelőtt, de eltévedtem, és most azt sem tudom, hogy hol vagyok.

A nő a földön így felel:

A visszahozhatatlan múlt világáról

A regény elsöprő drámaisága ragadja magával az olasz lelkeket –  mondta lapunknak Laura Angiolli A gyertyák csonkig égnekről

Újra az olasz közönség elé került Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye. A római Piccolo Eliseo színházban január 23. és február 9. közöt telt házas előadások ünnepelték a nagy magyar író halhatatlan alkotását. A darab rendezőjével-dramaturgjával, Laura Angiollival beszélgettünk Márai Sándor hagyatékáról, a darab aktua­litásáról és az olasz lélekről.

 A visszahozhatatlan múlt világáról

Egy nagyon intenzív, tömör párbeszédre szűkítette Márai művét a rendező
Fotó: Cesare Accetta

Büszkén viszik tovább az örökséget (160 éves a Székely Mikó Kollégium)

Gróf Mikó Imre élete és munkássága összmagyar nemzeti örökség, egy olyan ember hagyatéka, aki nem dicsőségre vágyott, hanem hatni akart – összegezte az iskola egyik alapítójának, támogatójának máig is tartó hatását Egyed Ákos történész, akadémikus tegnap a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében tartott előadásán. Az elmúlt közel négy hónap alatt többféle eseményen mutatták be a nagy hírű alma mater múltját és jelenét, a tavaly novemberben kezdődött jubileumi ünnepségsorozat ma sportvetélkedőkkel, gálaműsorral és bállal ér véget.


Fáklyás menet a Mikó előtt. Fotó: Albert Levente

Sepsiszentgyörgyön épül fel Románia legmodernebb kulturális és ifjúsági központja


 
Antal Árpád-András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és egyben a Sapientia Alapítvány elnöke rendkívüli sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy az általuk képviselt intézmények közös összefogásával építik fel Románia legmodernebb kulturális és ifjúsági központját Sepsiszentgyörgy belvárosában.

Képek könyve (Zakariás Erzsébet albuma)

A Hagyományok Házában mutatták be Zakariás Erzsébet Képek könyve, Táj- és kultúrtörténet képekben című, négyszáz illusztrációt tartalmazó kötetét. A képek témái a mai Románia területéhez kötődnek, forrásul pedig egy évszázad magyar nyelvű budapesti sajtója, illetve néprajzi szakkiadványai szolgáltak. A kötetről a néprajzkutató-színháztörténész szerzővel beszélgettünk.

Wass Albert: Így lett belőlem antiszemita

Erdélyben nőttem emberré, a kolozsvári Református Kollégiumban. A város lakosságának nagy része még magyar volt akkor, de voltak az osztálytársaim között zsidók is, bőven. Már diákkoromban elkezdtem írni. Verseim és elbeszéléseim megjelentek olykor Erdély legnagyobb napilapjában, a kolozsvári Ellenzékben, és így bejáratos voltam a szerkesztőségbe is, ahol barátságba kerültem Indig Ottóval, Hunyady Sándorral és Ligeti Ernővel, kik véletlenül mindhárman zsidónak születtek. Ennek akkoriban nem sok jelentősége volt, mert elsősorban mind erdé­lyiek és magyarok voltunk, román megszállás alatt. Ott kezdte el pályafutását egy másik zsidó gyerek is, Havas Emil, aki egy szép napon bejelentette: „Nem gürcölök én itt tovább, hanem ki­megyek Amerikába, és ott leszek újságíró.”

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog