Loading

Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és különböző irodalmi versenyekkel tisztelgünk a magyar líra előtt. Az országos rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek, emellett diákok is tolmácsolják a költeményeket. A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez.

 

„Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más.” (József Attila)

Balázs Béla 1884. augusztus 4. — 1949. május 17. költő, író, filmrendező). Ő volt a 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb a szellemi hatása – többek között – a barátaira (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György.

Ma egész nap csak téged szerettelek.balint lea
Szívemben tisztaság volt és béke.

Petri György – Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16. Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Első versei a Kortársban és az Élet és Irodalomban jelentek meg, majd évekre elhallgatott. Első kötete, a Magyarázatok M. számára sikert aratott.

„A versen kívül nincsen életem:
a vers vagyok.”

Fekete István 1900. január 25. — 1970. június 23. magyar író. – Számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban fekete istvanadták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki a Tüskevár című regényéért.

 

Igaz, ő író, de mivel írók napja még nincsen, ebben az összeállításban méltán szerepel, hiszen Matula bácsi bölcsességei még idősebb korunkban is megmosolyogtatnak, ha eszünkbe jut a regényből készült film néhány jelenete.

Tüskevár

"A megkeseredett emberek humora intelligens és nyugalmas. A boldogoké spontán és unalmas."

Márai Sándor,  Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21. magyar író, költő, újságíró.

Sokféle erő van az emberek között, sokféleképpen ölik egymást az emberek. Nem elég szeretni, lelkem. A szeretet tud nagy önzés is lenni. Alázatosan kell szeretni, hittel. Az egész életnek akkor van csak értelme, ha igazi hit van benne. Isten a szeretetet adta az embereknek, hogy elbírják egymást és a világot.

Márai Sándor életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki.

"A művész nem a valóságot ábrázolja, hanem azt a látomást, melyet a valóság élménye kelt az emberi lélekben. Ez a többlet a művészet."

József Attila Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.

"Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszín, hallgat a mély."

Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

" - Apám és anyám verekedett,
s mi néztük nevetve, nyolc gyerekek,
s röhögött a zaj, mosolygott a csönd,
s száját húzta a padlás odafönt,
és az ablakok vigyorgó szemén
guruló könnyként csillámlott a fény,"

(részlet)

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

"Mit tagadjam, a Halál jutott
eszembe, mikor legelőször
megláttam az üresen maradt
folyómedret a tavaly őszön.

Olyan kietlen tátongott a
két part között a holtmeder,
értelmetlenül és kifosztva,
mint egy királyi sírverem."

Prológus (részlet)

Farkas Árpád (Siménfalva, 1944. április 3. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 

"Nem óvok már, s nem alkuszom!
Állok munkába itt, tivornyán,
józan férfikor jobbján,
hol a szivárgás kél s elered.
Sürgetek sajgó igéket,
lázítok velőt, verőereket,
s mi belőlünk loppal illan el, már újratermelik
működő álmaink és „szorgos szerveink”,
fogyunk-növünk,
fogyunk-növünk,
de vagyunk! részt veszünk
e lakomán, s jelöljék májfoltok bár testem:
– lélegzünk!, élünk!- ím
Csodák Csodáját
újra és újra megjelentem!" 

A szivárgásban (részlet)

Fekete Vince (Kézdivásárhely, 1965. április 7.) romániai magyar költő, szerkesztő, műfordító.

"Becsukja maga mögött a kertkaput,
látja, kiszáradt a fű is az udvaron,
s arra gondol, amit egyszer, álmában
egy pólón látott valahol: ctrl, alt, shift,
delete. Hogy ennyi, s ami volt, az mint
egy kiemelt nagybetű, eltűnik, kitörlődik.
Csak a fehér monitor lesz már. Delete."

(CTRL, ALT, SHIFT, DELETE részlet)

Sántha Attila (Kézdivásárhely, 1968. márc. 5.) – erdélyi magyar költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt elnöke.  Első versei az Utunkban jelentek meg 1985-ben, azóta rendszeresen közöl hazai és magyarországi lapokban. 

"Suhan velem a gondos ősz, 
a vonat visz, hogy merre, nem tudom, 
te meg én, és mi meg ők (mily banális!) 
akaratlanul változunk."

Első razglednyica (részlet)

Forrás: Wikipedia, montazsmagazin.hu, Irodalmi jelen, MEK