A fekete asszony 2 rész (Történet az 1849-es évből.)

Egervári Potemkin Ödön (1823-1895)

 A velők levő Szabó áldozópap egy szívből fakadó imát mondott el a kínosan haldokló felett, s kérte a jelen volt románokat, hogy adják meg a kegyelem-döfést a szenvedőnek.

Végre a tribün (elöljáró régiesen) elébe vezették őket. E román elöljáró Dobra Péter volt, ezelőtt a fekete asszonynak rendesen fizetett ügyvédje; aki felette álmélkodott azon, hogy még életben látja őt, s ezután csakhamar tudtukra adá, nehogy jövőre uraknak tekintsék magukat, mert ők most már a románok foglyai, szállást s egyszersmind őrt rendelt számukra, az utóbbit, úgymond, személyük biztonsága tekintetéből.

A fekete asszony 1 rész

Egervári Potemkin Ödön (1823-1895)

 A kedves olvasót az 1848-49-es évekbe repítem vissza a folytatólagos novella kapcsán. Azért döntöttem, hogy a történetet közlöm, mert kézdivásárhelyi utalás is van benne.

„Általánosan tudva van, hogy nem egy magyar nő a honvédek soraiban harcolt, sőt lóháton is tett szolgálatot. S ha van oly egyéni nézet, mely ezt kárhoztatni képes, vagy pedig gúnyolódva gáncsolja e női hőslelkületet: bizonnyal téves szempontból s egyoldalúan ítél a felett. Rendkívüli korszak, rendkívüli eseményeket s egyéneket szül egy iránt. Elbeszélésem hősnője „A fekete asszony“ nem tartozik ugyan azon hölgyek sorába, kik honleányi túlbuzgóságukban fegyvert ragadtak és síkra szálltak a haza védelmére, ő amazoknál is fentebb állt s a szabadság szent ügyében tett érdemeit s önfeláldozását magasabb szempontból kell megbírálnunk, miért is múltjának rövid vázlatát az utókornak átadni méltónak találtam, s éltet a remény, hogy a tisztelt olvasó véleményemet osztani fogja.” Ezekkel a szavakkal engedte útjára Egervári Potemkin Ödön az elbeszélését, 1869-ben a Honvéd oldalán.

Otthon se unatkozzunk: Elekes György és "versárnyéka" (Kézdivásárhely szülöttje)

Ele­kes György nem tar­to­zik erdélyi iro­dal­munk vissz­han­gos vo­nu­latához, pe­dig vi­szony­lag széles pászmát fo­gott be e századból: 1894– ben szüle­tett és 1969-ben halt meg. A kézdivásárhe­lyi fi­a­tal­em­ber szülővárosában végzi a gimnázi­u­mot, majd Bu­da­pest­re megy egye­tem­re, ahol jogászdok­to­ri képesítést nyer. Életében nagy for­du­lat az első világháború: be­vo­nul, de ha­ma­ro­san orosz fogságba kerül és a szibériai Krasz­no­jarszk­ba hur­colják, ahol versírásra adja a fejét. 

Milánói modern művészetek múzeuma

A Dóm téren, találjuk a modern művészetek múzeumát (Museo del Novecento). A  modern, és kortárs művészet rajongói számára nyújt látványosságot. Egy különleges épületben található, mely magában is egy remek alkotás. Az olasz és a nemzetközi 20. századi művészet egyik legnagyobb olaszországi gyűjteménye tekinthető itt meg. A futurizmusnak, a spatializmusnak, és az arte povera művészeti irányzatának külön részleget szenteltek a múzeumban. Fellelhetünk olasz festők alkotásait, de más nemzetek alkotói is megjelennek: Az olasz mesterek, mint Fontana vagy Boccioni mások mesterművei, mint Pablo Picasso, Wassily Kandinsky, Georges Braque, Piet Mondrian, Paul Klee vagy Henri Matisse.

 

Versek fényképpel

Vagy fényképek verssel. Mert bevallása szerint Iochom Zsoltot olykor egy fénykép inspirálja versírásra, máskor verséhez keres megfelelő fényképet. Úgy gondolja, a vers-fénykép párosítás együtt tudja igazán kifejezni, amit el szeretne mondani – és hogy mi mindent hordoz poétika feliratú tarsolyában, arról első kötetének szülővárosabeli bemutatóján beszélt.


Iochom Zsolt és Dimény H. Árpád; a háttérben a Dienes Andor-emlékkiállítás részlete. Fotó: Iochom István

Szalay Károly: Anyanyelvgyilkosok

Ma anyanyelvünk gazdagsága szűkül, esztétikai szépsége, formagazdagsága romlik. Egyedülálló, ősi karaktere nemkülönben.

Már nem hagyhatom szó nélkül. Hallgattam, amitől szenvedtem évek óta. De a romlás oly mértéktelen, hogy „vétkesek közt cinkos, aki néma”. Anyanyelvünk gátlástalan, tudatlan, félművelt meggyalázása, megrontása nem pártpolitikai vagy ideológiai kérdés. Fájdalom, de ez az egyetlen ügy, amiben mindkét oldal, ha nem is egyetértve, de közösen munkálkodik. Jobb és bal, hogy egyszerűsítsem a tényállást.

Szilvay Gergely: Wass Albert: dilettáns náci vagy sem?

Esterházy Péter és a válaszúti író munkássága is egyenetlen, felesleges tehát a kettős mérce.
 A Wass Albert tér (2010 előtt Pákozd tér)

„Mondjuk a Wass Albert térnek például nem nagyon örülök, megmondom őszintén. Tehát a Széll Kálmán legalább nem volt, hogy mondjam, náci vagy náci kollaboráns. Wass Albert írói munkájának minősége nem írja felül a politikai támadhatóságát” – jelentette ki Karácsony Gergely az Index kérdésére annak közvetítésében, miközben épp azt fejtegette, hogy nem kezd utcaátnevezésekbe és kultúrharcba.

Kézdivásárhely: Tíz év után Udvartér Teátrum

Tíz évvel ezelőtt ugyanilyen lázban éghetett a kézdivásárhelyi kultúrát kedvelő közösség mint most – kezdte beszédét Lung László Zsolt, a Vigadó Művelődési Ház igazgatója a kézdivásárhelyi színház fennállásának 10. évfordulójára szervezett rendezvénysorozat első eseményén, a színház eddigi előadásainak plakátjaiból készült kiállítás megnyitóján. A tizedik évforduló egyben névadó ünnepség is volt: a kézdivásárhelyi városi színház ezután Udvartér Teátrum néven folytatja tevékenységét.


Az Ünnep című előadás bemutatójával ünnepelték a tízéves kézdivásárhelyi színházat. Fotó: Máthé Zoltán

Az elsodort falu, amely maradandó hatással volt a magyar politikai gondolkodásra

Fotó: valaszonline.hu

Egy évszázaddal ezelőtt jelent meg a XX. századi magyar történelem egyik kulcsregénye, Az elsodort falu. Szabó Dezső műve maradandó hatást gyakorolt a Horthy-korszak politikai gondolkodására, sőt bizonyos mértékben máig hatóan befolyásolja a honi jobb- és baloldal eszméit.  Itt letülthető: I. kötet (31,6 MB)   II. kötet (33,0 MB)

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog