Tiszta, költői beszéd

Ötven esztendő pergett le az idő rokkáján azóta, hogy a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Czegő Zoltán első, Pogány liturgia címet viselő verseskötete. Az Úr 1970. esztendejében jártunk akkor, húsvét nagyszombatja volt. És azóta bizonyosságot nyert, hogy az olvasó asztalára letett versfüzér nem hirtelen fellángolás eredménye volt, hiszen a szerzőben munkáló tehetség és szólásvágy 31 vers- és prózakötettel gazdagította a magyar szépirodalom kincsestárát.

Áldott húsvéti ünnepeket minden kedves olvasónknak!


Kákonyi Csilla: Emberi színjáték (olaj-vászon)

 

 

 

Kedves Barátaink, Testvéreink!

2020 Húsvétjára készülődve, amikor a koronavírus (Covid 19) világjárvány mohón szedi, eszi áldozatait és ritkítja a nemzetek sorait, mely népek hol több-kevesebb öntudattal menedékbe vonultak, eszembe juttatja diákéveim nagyböjti lelkigyakorlatait, amikor egy hétre visszavonultunk a négy fal közé és „silentium religiosum” -ban (abszolút szent csend), a lelkivezető segítségével befele fordulva igyekeztünk megismerni önmagunkat, hogy majd ezzel az ismerettel induljunk további küldetésünk betöltésére.

A fekete asszony 5. rész (Történet vége.)

Másnap útra kelt 3000 orosszal egyszerre, a muszka (orosz) tisztek körülfogták kocsiját, a legnagyobb illedelemmel bántak és beszéltek vele, akikkel románul, franciául és németül társalgott, a vele levő székely leánnyal pedig magyarul beszélt. Egy orosz karmester, ki jó, valószínűleg született német lévén, azt kérdé a hölgytől: hány nyelven beszél? Mert úgymond, e pillanatban önkéntelenül eszébe jutott egy előttük igen veszélyesnek leírt nő, aki Bem karsegédje, Kurcz által le van írva, s ki a magyar vezérnek majd minden vállalatába segédkezet nyújt, ezt is úgy jellemzé (az oroszokhoz szító) Kurcz, hogy több nyelven folyékonyan beszél. A karmester eme megjegyzését a többi jelenvolt orosz tisztek is erősíték, azonban egynémelyike közbeszólt, hogy ők Kurcz állításának hitelt nem adnak, lehetlen, úgymond, hogy egy gyönge nő lelkében annyi bátorság, elszántság s önfeláldozás honoljon.

Művelt, de keménykezű uralkodó


Benczúr Gyula: Mátyás király fogadja a pápai követeket

530 esztendeje, 1490. április 6-án távozott az élők sorából I. Mátyás, magyar, horvát és cseh király, Ausztria uralkodó főhercege, az általa megostromolt, majd bevett Bécs városában. Vele együtt pedig sírba szállt a régi magyar dicsőség, és elkezdődött Magyarország hanyatlása. A népi emlékezetben igazságosként rögzült uralkodó emlékét azonban a lepergett évszázadok sem tudták elhalványítani a nemzet tudatában. Ez pedig nagymértékben hozzájárult az egymást követő vészterhes korszakok túléléséhez, és a mindenkori újrakezdéshez.

A fekete asszony 4. rész (Történet az 1849-es évből, a forradalom idejéből.)

Kolozsvárra visszatérve, b. Kemény Farkashoz, ki akkor Gyulafehérvár alatt táborozott, haladéktalanul kellett mennie, a kivel miután a rábízottakat közölte s kissé társalgóit volna, a hős aggastyán e szahanem nyugodtan mondá: ,,az elcsukatás önre vár százados úr, ha legott észre nem tér s meg nem javítja magát.“

Boldog Apor Vilmos, a szegények plébánosa és püspöke

Április 2-án Apor Vilmos katolikus győri püspökre emlékeztünk, aki 75 esztendeje (1945-ben) ezen a napon áldozta fel magát a hívei védelmében. Viselkedése és magatartása, valamint tettei és cselekedetei a feltétel nélküli szolgálat örök példájaként maradnak fenn a magyar és egyetemes egyháztörténetben.

A fekete asszony 3. rész (Történet az 1849-es évből, a forradalom idejéből.)

A fogolynő mondá, hogy ő Jank-ot* igen jól ismeri, kinek édesatyja néhai férje alatt szolgált, s biztos benne, hogy a túlbuzgó románok e tettét nem fogja helyeselni.

Ezen határozottan ejtett szavai hatottak a környezetre, mert az imént oly dühös vad románok egyszerre megszelídültek, sajgó, vérző sebére hideg víz borogatásokat rakván.
A most már egészen megszelídült elöljáró azt kérdé tőle: „hová szándékozik ?“

A szabadság vezére

A nagyságos fejedelem megtisztelő címet kiérdemlő II. Rákóczi Ferenc (1676–1735), az önfeláldozásra is képes haza- és nemzetszeretet megtestesítőjeként, a hit és a remény hirdetőjeként, az igazságosság és szabadság bajnokaként élt és él a mai napig a magyar köztudatban. Olyan egyéniségként, aki államférfihoz méltó módon, a közérdeket mindenek fölé helyezte, és eszerint cselekedett. Rákóczi című versében Petőfi Sándor méltán írta róla: „Hazánk szentje, szabadság vezére,/ Sötét éjben fényes csillagunk.”

A tibetisztika megalapozója

Kőrösi Csoma Sándor őshaza- és Kelet-kutató nyelvtudós emléke a célratörő székely konokság, fogcsikorgató tenni akarás, megacélozott akaraterő és önsanyargató kitartás örök példájaként él a magyar köztudatban, valamint öregbíti jó hírünket szerte a nagyvilágban.
Emlékének megőrzése, és magatartásának gyakorlása, 178 esztendővel a létből való távozása után is kötelességünk, és az marad az utánunk következő nemzedékek számára is. Ebben sokat segít a Gazda József tanár úr által április elején évi gyakorisággal megszervezett, Csoma szellemiségét idéző, és munkásságának folytatására sarkalló konferencia. Az idén azonban a dühöngő járvány miatt ez sajnálatos módon elmarad.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog