A járványhelyzet miatt az előző években megszokottnál jóval kevesebben, mintegy kétszázan emlékeztek meg szerdán az Úz-völgyében található katonai temetőben a második világháborúban itt elesett honvédő magyar és székely katonákra. Az esemény mindenféle incidens nélkül, méltóságteljesen zajlott. - a Maszol.ro portálról írja a maszol.ro.

Pilisi Lajos mint haditudósító “A megrohant és felszabadított Erdély” (Budapest, Atheneum Irodalmi és Nyomdai RT. 1916.) könyvében így írja le Erdély lerohanását.
Elvégeztetett. Ferdinánd román király, aki augusztus 26- án (Megj.: szerző riportjaiban régi román időszámítást használ) még azt mondta a központi hatalmak követeinek, hogy mindenképpen tovább tartatja a semlegességet, augusztus 27-én, hogy Take Ionescu szavait használjuk: Az élő románok legnagyobbikának mutatta magát. Nem tudjuk, hogy értette ezt a demokrata-konzervatív pártvezér, de valószínűleg úgy, ahogy mondta: románul. Magyarul mindenesetre mást jelent ez a szállóigévé lett mondat. Egészen mást. Ferdinánd király igenis nagynak, sőt a legnagyobbnak mutatkozott, mert ő nem augusztus 27-én döntött, hanem jóval előbb és a koronatanács csak üres formalitás volt. Bratianu az utolsó pillanatban a király kezébe adta a gyeplőt és a király volt az, aki a háborús párt élére ugorva, határozott népe jövendő magatartása fölött.

címmel összefogásra hívó, „szemléletformáló” videót készített az Alapjogokért Központ.

Szánthó Miklós, a központ igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában azt mondta, a videó központi gondolata, hogy a történelem során a nehéz helyzetekben sokszor külső felmentő sereg érkezésében bíztak a magyarok, de rá kell jönniük, hogy ők maguk a felmentő sereg.
A videó és a kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarok nem számíthatnak külső segítségre, csak a Kárpát-medencében élő népekkel összefogva tudják naggyá tenni a régiót.

"Felelősségünk túl mutat saját magunk sorsán. A küldetésünk ugyan az mint ezer éve. A velünk élő népekkel szövetségben naggyá tenni a Kárpát-medencét. Ez Magyarország története és nem ért véget sem Mohácsnál, sem Világosnál, sem Trianonnál." A folytatás a jövő generációk felelőssége.

Szék-helyek - MTI

Kós Károly tervezte Székely Nemzeti Múzeum

Szerző: Tarján M. Tamás

1977. augusztus 25-én fejezte be hosszú pályafutását Kós Károly, aki építészeti remekművei mellett irodalmi munkásságával, művelődésszervezői tevékenységével és politikusként is számos maradandó értéket alkotott.

A Madarasi-Hargita a székelyek „szent hegye”. Az 1801 méteren fekvő csúcsról szinte belátni egész Székelyföldet, az Erdélyi-medencét, tiszta időben a Fogarasi-havasokat is. És ha már „kultikus hegysége” és zarándok helye Székelyföldnek akkor nem hiányozhat onnan az emlékmű, kereszt és a kopjafa.

A Gombaszögi Nyári Tábor, a felvidéki fiatalok hagyományos találkozóhelye és fóruma idén a LITE jelzővel utal a szolidabb szervezésre. Az augusztus 21-23. között rendezett találkozó programjairól Farkas József, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia koordinátora számol be.

Szerző Bedő Zoltán

Családtagok, pályatársak, kulturális intézmények vezetői, a szellemi és művészeti élet képviselői, valamint tisztelői gyűrűjében helyezték örök nyugalomra Bogdán László (1948–2020) József Attila- és Márai Sándor-díjas író, költő, újságíró, műfordító, kritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja hamvait vasárnap, a sepsiszentgyörgyi Vártemplom temetőjében emlékére állított kopjafa tövébe.
„Egyszer majd szívére ölel a rend / elzokogjuk utolsó halotti beszédünk / és beállunk a sorba.” – idézett Bogdán László első, nyomtatásban megjelent (1968), Halotti beszéd című verséből Ruszka Sándor kézdivásárhelyi református tiszteletes, aki családtagként kötelességének érezte, hogy a végső búcsún ő emlékezzen és emlékeztessen néhai nagybátyjára.

A Magyar Állami Népi Együttes augusztus 13-16. között Felvidéken vendégszerepel. A Megidézett Kárpátalja táncantológiát Királyhelmec, Fülek, Komárom és Somorja közönsége előtt adják elő. A szervezők serényen készülnek a jeles eseményre, s az alábbiakban vázolják a helyszíneket, a körülményeket és a programot.

A római Tor Vergata Egyetem kutatói elkészítették a reneszánsz festő, Raffaello arcának háromdimenziós rekonstrukcióját, és egyben fényt derítettek végső nyugvó helyének ősrégi rejtélyére.

Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken addig elpusztított emlékművekről, ebből idézünk részleteket. A szerkesztői megjegyzések forrásául többnyire Murádin Jenő A megsebzett szobor című műve szolgált.