Razzia az 1941-es jászvásári pogrom ideje alatt
Fotó:Yad Vashem Photo Archives 1214/2

Szerző: B. Molnár László

Ion Antonescu parancsára több mint 13 ezer zsidót irtottak ki a kelet-romániai Jászvásáron (Iaşi) 78 évvel ezelőtt, 1941. június 28-29-én. A történteket egészen a rendszerváltásig megpróbáltak a magyarokra fogni

Az újkori román történelem egyik leggyalázatosabb napjainak évfordulójához érkeztünk el. A jászvásári pogrom – románul: Pogromul de la Iaşi – egy 1941. június 27–29. között végrehajtott, felülről szervezett zsidóellenes pogrom volt a kelet-romániai városban, amelynek során román adatok szerint 13 236 zsidó személyt öltek meg.

Kalotaszegi táncos és felfedezője a Kossuth Rádió kora reggeli műsorában

 A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora június utolsó heti adásait Mátyás Istvánnak, ragadványnevén Mundrucnak és Martin Györgynek szenteli. A zenei válogatásban kalotaszegi falusi vonósbandák muzsikálnak.

Szerző: Bedő Zoltán

Kedd délutánra elállt a júniusban vidékünkön is állandósult eső, így ragyogó napsütésben nyithatták meg a Pro Patria Et Libertate II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704–2019 című kiállítást – a rendkívüli helyzetre való tekintettel ezúttal rendhagyó módon, a sepsiszentgyörgyi Lábasház árkádjai alatt.

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik. Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén.

Szerző: Sal Endre

Még alá sem írták a trianoni diktátumot, de Erdélyben már megkezdődött a múlt eltüntetése, megmásítása. Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken elpusztított emlékművekről, az elkövetkezőkben ebből idézünk részleteket. És ez csak egyetlen szemszögből vizsgált látlelete annak, hogy mit is jelentett az impériumváltás első tíz éve a Romániához került magyarság számára.

Alkotáspályázat különdíjas Antal Eszter

Most van időm alkotni! – Több leszel, ha alkotsz elnevezéssel hirdette meg a Hagyományok Háza áprilisban felhívását. A pályázatot különleges érdeklődés kísérte a Kárpát-medencében: 127 alkotó, 158 pályamunka jelzi sikerét. A díjazottak között magas a külhoniak aránya.

Szerző: Bedő Zoltán

A zalánpataki születésű, de Zabolán élő Datki Sándor éppen olyan, mint amilyennek a Jóisten a székely embert valamikor elképzelte. Keveset beszél, de amikor megszólal, a szavának súlya van. Szorgos és értő kezei nyomán pedig formát nyer a fa, amelybe lelket lehel és gondolatokat örökít, hogy ne legyen értelmetlen a pusztulása. Háromszék első Trianon-emlékművének megálmodójával és kivitelezőjével szülőfalujában, az alkotás megszentelése és megáldása után beszélgettünk.