Interjú: Szekáry Zsuzsánna

Megférhet egymás mellett az erotikus vers, az istenes líra és a meseregény műfaja, miért távolodott el a kortárs író az olvasótól, lehet-e verset írni világjárvány idején és miről? – Varga Melinda költővel, az Irodalmi Jelen és az erdélyi Előretolt Helyőrség melléklet szerkesztőjével készített interjút Szekáry Zsuzsanna.

A járványhelyzetre való tekintettel a kiállítás megnyitására a közönség részvétele nélkül kerül sor. Az esemény élő közvetítésben követhető volt a Facebookon.

A huszonnégy brassói és háromszéki alkotó huszonnyolc munkáját láthatja az érdeklődő az Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A kiállított alkotások a forradalom, járvány, szabadság témakörre összpontosítottak és ezeknek a jegyében születtek. Mondta dr. Dimény Attila múzeumvezető a köszöntőjében.

Szűcs Attila Afterglow,  2014

Szerző: Horváth Márk, Lovász Áaám
Országút

"Könnyen hihetjük azt szelfi-készítés közben, hogy önmegfigyelést végzünk, miközben okostelefonunk kameráján keresztül egy távoli kontinens titkosszolgálatának szervereibe táplálódnak az általunk létrehozott bitek és pixelek. Az önmegfigyelés kiszervezi az arc jelenlétét és beleolvasztja egy globalizálódó tautologikus elektronikus hálózatba, amely bárhol felbukkanhat a jövő kijelzői segítségével. Elektronikus portálok nyílnak az elsötétedő valóság bizonyos pontjain, amelyek előtt az emberek úgy bámészkodnak, mint a boltok kirakatai előtt. Már az arc megfilmesítése is előrevetíti a fiziognómiának a végtelen maszkosítással szembeni háttérbe szorulását.

Gerencsérjeink Spanyolhonban

 2015-ben, a Hagyományok Háza közvetítésével vettek részt magyar fazekasok a spanyolországi La Galerában rendezett kézműves vásáron. Az első bemutatkozásuk sikere nyomán fazekasaink minden évben a fesztivál visszatérő vendégei. Tapasztalataikat Albert Attila, magyarszombatfai népi iparművész foglalja össze.

Kézdivásárhely önkormányzata idén rendhagyó módon, a világhálón közzétett üzenetekkel emlékezik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 173. évfordulóján. A videókban a helyi iskolák tanulói, valamint színművészek működnek közre. A programsorozatban lesz továbbá koszorúzás, ünnepi istentisztelet és az alkalomra készített kulturális előadás is a Vigadó Művelődési Ház nagytermében.

A Hagyományok Háza pályázatokkal, táborok szervezésével, kiállításokkal támogatja a hagyományos mesterségek folytatóit. E szerteágazó munkáról Pölös Andrea néprajzkutató-muzeológus ad ízelítőt.

SzínpadON: Triolina Folk koncert
A nemzetközi nőnapra a Hagyományok Háza különleges ajándékkal készül: három női prímás állt össze egyedülálló koncertre: 3 nő, 3 generáció, 3 különböző életérzést képvisel egy-egy zenei gondolaton belül.

A karácsonyi ünnepi (kicsit visszafogott), erdélyi könyvpiac míves kiadványát – Tóth László Kézdiszék 1917-1920 forgatagában, szemtanúk visszaemlékezéseinek tükrében című kötetét – kaphattam kézbe. A kiváló író-újságíró immár második írásában dolgozza fel a „feldolgozhatatlant”: Kézdiszék szenvedését az első világháborúban.

Oltai Kata  azt vizsgálta, hogy az egyes csoportok identitása miképpen válik láthatóvá vagy épp láthatatlanná az öltözékeiken keresztül. Szó esett arról is, hogy a domináns kultúra divatja miként nyomja el a szubkultúrák öltözködési normáit, és hogy ezekkel szemben hogyan lépnek fel az egyes csoportok. A divatban éppúgy megfigyelhetők kisajátítások, asszimilációk és ellenállási formák, mint más társadalmi folyamatokban.

Böjti karikázó 

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március első hetében a nagyböjti hagyományokkal foglalkozik. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szólnak.
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek első márciusi műsorsorozatának középpontjában a nagyböjti időszakhoz kapcsolódó szokások állnak.