Május elsején ünnepeljük Zrínyi Miklós törökverő hadvezér, horvát bán, nagybirtokos, politikus, diplomata, államférfi, hadtudós, költő és prózaíró, a magyar eposz megteremtője születésének 400. évfordulóját. Ritkán fordul elő, hogy valakit már éltében a legnagyobbak közé emeljenek, de neki megadatott. Különleges képességeit és erényeit még az ellenségei is elismerték, ugyanakkor két nemzet, a magyar és horvát egyaránt hősének tekintette és tekinti.

A Magyar Állami Népi Együttes közösségi oldalain helyezi egymás mellé a tradicionális formákat, s napjaink zártkörű felvételeit: „milyen forrásból, mivé érik bennünk egy-egy mozdulat”. Az Akkor és most - Élő néphagyomány elnevezésű páratlan sikerű kezdeményezésről Mihály Gábort, az Együttes vezetőjét kérdeztük a Tánc Világnapján.

A Magyarország Az első vértanúk című vezércikke így ír április 24-én: „Átlőtt homlokkal és fölemelt sápadt kezekkel vonulnak el emlékezetünkben a mai nap évfordulóján a kommunista rémuralom első vértanúi. Ennek a napnak az éjszakáján lőtték agyon most egy esztendeje a Markó utcai reáliskola udvarán Nikolényi Dezső rendőrtisztet és Stenczel János ügyvédet. (…) A Markó utcai reáliskola udvarán eldörrent lövések visszhangot kaptak azon a végzetes éjszakán, elszálltak és végigropogtak az országon, és a csend, amit maguk után hagytak, az a csend volt, amelyben új, viharos erők születnek. A nemzeti gondolat annyi hányódtatás után győzedelmesen áll az országban, de véres csatatérre tekint vissza, és ezen a csatatéren ott fekszik Nikolényi és Stenczel, akik elsőnek buktak arcra: spártai erényű közkatonái a hazaszeretetnek.”

Nehéz meghatározni Fábián Tibor Ilyenek voltunk című kötetét. Már a bevezető megosztja velünk a talányt, hogy nosztalgiázunk-e a száz valahány oldalon, vagy reális korrajzot vehetünk kezünkbe. Haladva az olvasással kimondható: hol az egyik, hol a másik feltevés az igaz.

Örmény Asszonyok
"Az asszonyok könyörögtek, mohamedánná válnak, bármit megtesznek, de inkább a tóba Dobták gyermekeiket, semhogy átadják őket a törököknek"

Az 1915. április 24-én az Oszmán Birodalom fővárosában a kétszáznál is több örmény értelmiségi letartóztatásával elkezdődő népirtás sok tekintetben a holokauszt előzményének tekinthető. Sőt, a másfél millió örmény szisztematikus kiirtása, majd annak állami szintű tagadása bizonyos szemszögből még felül is múlja azt.

Április 8-án volt gróf Széchenyi István (1791–1860) földbirtokos, katonatiszt, politikus, császári és királyi kamarás, író, országgyűlési képviselő, közgazdász, közlekedési és közmunkaügyi miniszter, reformer, máig vitatott körülmények között bekövetkezett halálának a 160. évfordulója. A járvány fenyegető árnyékában, országépítő, megújító és felvirágoztató szellemi nagysága előtt csak a virtuális térben, valamint lélekben tiszteleghetett a világ magyarsága.

Varga Zoltán László táncoktató, kulturális szervező egy újszerű hagyományőrző kezdeményezéssel, a FolkOtthonnal jelent meg az online-térben. A programsorozat hamar népszerűvé vált sokak otthonában, így a szervezők a folyamatos bővítésén dolgoznak. Az ötletgazda ajánlása:

A soknemzetiségű k. u. k. hadsereg katonái pihenőn, 1918. Töretlen hűségből radikalizálódás. Fotó: Fortepan

A nagy háború kitörésekor az Osztrák–Magyar Monarchia egyike volt az öt európai nagyhatalomnak. Területének nagysága, népességének száma, gazdaságának erőssége, kiemelkedő és sokszínű kulturális élete arra predesztinálta, hogy a XX. századi közép-európai történelem meghatározó szereplője legyen. Ám amikor 1919 januárjában Versailles-ban összeültek a békecsinálók, hogy kialakítsák a világ és benne Közép-Európa új rendjét, a Monarchia már eltűnt a térképről.

XVI. Benedek emeritus pápa 1927. április 16-én született, 15 éve április 19-én avatták pápává Hét éve 2012-ben mondott le, döntése meglepte a világot – előtte hétszáz éve nem fordult elő ilyen az Egyház történetében.

Éljék át hétfő esténként a Magyar Állami Népi Együttessel újra az elmúlt évek legjobb előadásait a karosszékből, a kanapéról vagy akár a teraszról is!

A megalapításának hetvenedik évfordulójára készülő Magyar Állami Népi Együttes az embert próbáló időszakban is szorosan kapcsolódik közönségéhez. Előadásai a koronavírus járvány ellenére sem maradnak el, csupán átköltöznek az online térbe. Április 13-ától minden hétfő este az együttes –az utóbbi tíz évének egy-egy emlékezetes előadásával – az otthonok programjait gazdagítja.