Bekecs-tető és a Szentkereszt Kápolna (+fotó)

Szerző és fotók: Tóth László

A Bekecs-tetőre a marosszéki Nyárádselyéról vezet az út. A település a Kis-Nyárád legmagasabban fekvő település A tetőn magasodó impozáns kápolna már a településből kimenet látszik és valósággal vonzza az utazót, hogy látogassa meg. Kitérve a Bekecs mezejéről vezet a tetőre a kanyargós út. A fáradságot megéri ha a túrázó gyalog indul neki a hegyet megmászni. Autóval is meg lehet közelíteni, de ekkor a természet nyújtotta élmény  elmarad.

Porladó épített örökségünk

Fotó: Horatiu Cocis

Az elmúlt napok esőzései nyomán összeomlott a Bay-kastély az erdélyi Ördögkúton - közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség. Horatiu Cocis múzeológus szerint összeomlásával pedig a gyűlölet, a felelőtlenség és a műveletlenség győzött.

 A 19. század közepén neoromantikus stílusban épített kastélyban kőhalom és malter lett.

Parasztfelkelőket is nemzeti hőssé avattak a román honatyák. (+korabeli krónikás leírása)

Kedden átment az a törvénytervezet a román törvényhozáson, amely Vitéz Mihály vajdát a román nemzet mártírjává és hősévé nyilvánítja. A tervezetet 240 román honatya támogatta, 18-an szavaztak ellene – derül ki a Főtér cikkéből.

A felülről irányított jászvásári pogrom


Razzia az 1941-es jászvásári pogrom ideje alatt
Fotó:Yad Vashem Photo Archives 1214/2

Szerző: B. Molnár László

 

Ion Antonescu parancsára több mint 13 ezer zsidót irtottak ki a kelet-romániai Jászvásáron (Iaşi) 78 évvel ezelőtt, 1941. június 28-29-én. A történteket egészen a rendszerváltásig megpróbáltak a magyarokra fogni

Az újkori román történelem egyik leggyalázatosabb napjainak évfordulójához érkeztünk el. A jászvásári pogrom – románul: Pogromul de la Iaşi – egy 1941. június 27–29. között végrehajtott, felülről szervezett zsidóellenes pogrom volt a kelet-romániai városban, amelynek során román adatok szerint 13 236 zsidó személyt öltek meg.

Martin és Mundruc

Kalotaszegi táncos és felfedezője a Kossuth Rádió kora reggeli műsorában

 A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora június utolsó heti adásait Mátyás Istvánnak, ragadványnevén Mundrucnak és Martin Györgynek szenteli. A zenei válogatásban kalotaszegi falusi vonósbandák muzsikálnak.

Torokszorítóan fenséges látvány

 

Szerző: Bedő Zoltán

 

Kedd délutánra elállt a júniusban vidékünkön is állandósult eső, így ragyogó napsütésben nyithatták meg a Pro Patria Et Libertate II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704–2019 című kiállítást – a rendkívüli helyzetre való tekintettel ezúttal rendhagyó módon, a sepsiszentgyörgyi Lábasház árkádjai alatt.

Szent Iván éjszakája, álom és varázs

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik. Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően – világszerte – örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén.

Így élt a budai Várban Sisi

 

 

Szerző: Sal Endre

 

Hogyan töltötte a mindennapjait a budai Várban időző Erzsébet királyné? Újabb izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
 

A korabeli lapok részletesen feljegyezték Sisi napirendjét, amely nem csak akkor volt érvényben, ha a bécsi udvarban időzött, akkor is, amikor Gödöllőn vagy éppen a budai Várban pihent. Ezek szerint a királyné általában 7 órakor kelt, s reggelre egy csésze teát vagy kávét ivott a hálószobájában. Majd megfürdött, megfésülték a haját, aztán sétára indult. Így tett a budai Várban is. Azt is feljegyezték a krónikák, hogy a villásreggelijét rendszeresen tíz óra tájban fogyasztotta el, amely általában erős húslevesből állt.

Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (1.)

Még alá sem írták a trianoni diktátumot, de Erdélyben már megkezdődött a múlt eltüntetése, megmásítása. Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken elpusztított emlékművekről, az elkövetkezőkben ebből idézünk részleteket. És ez csak egyetlen szemszögből vizsgált látlelete annak, hogy mit is jelentett az impériumváltás első tíz éve a Romániához került magyarság számára.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog